Napuka
| Napuka | |
 | |
| Napuka felülnézetben | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Franciaország |
| Tengerentúli terület |  Francia Polinézia |
| Legnagyobb település | Tepukamaruia |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 271 fő (2007) |
| Népsűrűség | 315 fő/km² |
| Tepukamaruia népessége | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Csendes-óceán |
| Terület | 1 km² |
| Tengerszint feletti magasság | 7,0 m |
| Legmagasabb pont | 0 |
| Időzóna | UTC-10 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Napuka
Pozíció Francia Polinézia térképén
| |
 d. sz. 14° 10′ 17″, ny. h. 141° 13′ 56″Koordináták: d. sz. 14° 10′ 17″, ny. h. 141° 13′ 56″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Napuka témájú médiaállományokat. | |
Napuka egy kis atoll sziget a Dél-Csendes-óceánon. A terület politikailag Francia Polinéziához tartozik. Napuka a Tuamotu-szigetek egyik alcsoportjának, a Csalódás szigetcsoportnak a része. A Csalódás-szigetek a Tuamotu szigetcsoport legészakibb részén található. A Csalódás-szigetek másik két tagja Észak-Tepoto (54 fő, 4km2) és Puka-Puka (257 fő, 1km2).
Az atoll 6 km hosszú, maximális szélessége 3.3 km. Kis lagúnája erősen iszapos. Az alacsony korallszigetekre jellemzően Puka-Puka száraz, népessége alacsony létszámú. A 2002-es népszámlálás adatai szerint az össznépessége 197 fő volt. Legnagyobb települése Te One Mahina, 110 lakossal. Az atoll legközelebbi szomszédja Észak-Tepoto 15 km-re délkeletre van. Napuka Tahititől 935 km-re északkeletre található.
Napuka atoll 10.5 km hosszú és mintegy 4 km széles. Korallzátonya széles és teljesen körbezárja a belső lagúnát. Npuka 30 korallszigetének szárazföldje összesen 8 km². A lagúna területe 18 km².
Napuka lakossága 257 fő volt a 2002-es népszámláláskor. A fő település a szigeten Tepukamaruia (Te Puka Maru Ia).
Története[szerkesztés]
Napuka szigetét a nyugat számára John Byron brit hajós fedezte fel 1765. június 7-én,[1][2] aki az atollnak a Wytoohee Island vagy elnéptelenedett sziget nevet adta.[3] 1839. augusztus 23-án partra szállt itt Charles Wilkes amerikai hajós az ausztrál expedíciója során.
A 19. században Napukát magukhoz csatolták a franciák, amelyen ekkor közel 80 fő élt (1850).[4] Elszigeteltsége miatt Napuka, Tepoto szigettel egyetemben, volt a legtovább képes megőrizni a polinéziai hagyományokat és a nyelvészeti különlegességeit (a tuamotu nyelvet). Ennek okán került az etnográfusok és régészek érdeklődésének középpontjába a 20. század elején, amikor két expedíció is érkezett a szigetekre (1929-ben és 1934-ben).[5] Lakosságát a hittérítők 1878-ban keresztelték át evangélikussá. 1936. első napján készült el Tepukamaruia temploma.[6]
Gazdaság[szerkesztés]
Napuka területén 1977 óta van repülőtér, egy 900 méter hosszú pályával (AITA kód: NAU • OACI kód: NTGN). A légiösszeköttetésnek köszönhetően az atoll szervesen be tudott kapcsolódni Francia Polinézia turisztikai életébe.
Egy 650m hosszú moló köti össze Ogoio motut (kis sziget) a nagy északi motuval, amelyen kókuszpálmát termesztenek.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Les Atolls des Tuamotu Jacques Bonvallot, Institut de recherche pour le développement, 1994, ISBN 9782709911757, pp.275-282.
- ↑ Tahiti et ses archipels Pierre-Yves Toullelan, 1991, ISBN 286537291X, p.61.
- ↑ Names of the Paumotu Islands, with the Old Names So Far As They Are Known Archiválva 2012. február 10-i dátummal a Wayback Machine-ben J.L. Young dans The Journal of the Polynesian Society, Volume 8, No. 4, December 1899, p.264-8
- ↑ Notices sur les colonies françaises, Étienne Avalle, éditions Challamel aîné, Paris, 1866, p.639.
- ↑ Mémoire de pierre, mémoire d'homme : Tradition et archéologie en Océanie Michel Julien, Catherine Orliac, Michel Orliac, Presses de la Sorbonne, vol. 23, 1996, ISBN 9782859442989, pp.75-79.
- ↑ Église du Sacré-Cœur de Napuka Archiválva 2012. október 21-i dátummal a Wayback Machine-ben sur le site www.tahitiheritage.pf
További információ[szerkesztés]
- Atoll lista (franciául) Archiválva 2007. február 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
