Ugrás a tartalomhoz

Magyarország müncheni főkonzulátusa

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarország müncheni főkonzulátusa
Rangjafőkonzulátus
Küldő országMagyarország
Fogadó országNémetország
Alapítva1922
VezetőTordai-Lejkó Gábor
Beosztásafőkonzul
TelepülésMünchen
Elhelyezkedése
Magyarország müncheni főkonzulátusa (München)
Magyarország müncheni főkonzulátusa
Magyarország müncheni főkonzulátusa
Pozíció München térképén
é. sz. 48° 08′ 59″, k. h. 11° 36′ 02″48.149722°N 11.600694°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 59″, k. h. 11° 36′ 02″48.149722°N 11.600694°E
Magyarország müncheni főkonzulátusa weboldala
EmbassyPages.com ID
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország müncheni főkonzulátusa témájú médiaállományokat.

Magyarország müncheni főkonzulátusa (németül: Generalkonsulat von Ungarn, München) Magyarország régi konzulátusainak egyike: 1922-ben nyílt Bajorország fővárosában. A Mauerkircherstrasse 1A. alatti épületet 2017-ben vásárolta meg a magyar állam,[1] korábban a Vollmannstr. 2. alatt működött a képviselet. A főkonzul 2015 óta Tordai-Lejkó Gábor.

Története

[szerkesztés]

Münchenben már az Osztrák–Magyar Monarchia idején is működött konzulátus, ami azonban a monarchia felbomlása után osztrák kézen maradt. Magyar királyi konzulátus csak 1922 májusában[2] nyílt Münchenben a Schönfeld Strasse 32. szám alatt Velics László konzul vezetésével.[3] Mivel Németország mindig kiemelt fontosságú volt a magyar–német kapcsolatokban, a konzulátust 1932-ben főkonzulátussá szervezték át, vezetője - főkonzulként - továbbra is Velics László maradt.[4] Az intézmény - különösen Magyarország német orientációjának és fasizálódásának okán - a második világháború végéig kiemelt fontosságú volt a konzuli hálózaton belül.

A világháborút követően a főkonzulátus nem nyitott ki újra, München Nyugat-Németország része lett, amellyel csak 1973-ban létesült diplomáciai kapcsolat. Egy 1989-ben született kormányközi megállapodás alapján Magyarország Münchenben, a Német Szövetségi Köztársaság pedig Pécsen nyitott főkonzulátust.[5] A megnyitókra már a rendszerváltozás után került sor: a müncheni főkonzulátus 1990. július 11-én Gresznáryk Pál vezetésével,[6] a pécsi pedig Hans Rehfeld irányításával 1990. november 12-én[7] kezdte meg működését.

Működése

[szerkesztés]

München jelentőségét az adja, hogy ez a tartományi székhely esik földrajzilag legközelebb Magyarországhoz. A rendszerváltást követő újranyitás szempontjából fontos érv volt - mint Antall József nyilatkozta - München nagyon sok magyar menekültet fogadott be, s így az emigráció fővárosává vált.[8] 2019-ben a képviselet konzuli kerülete kizárólag Bajorország tartományra korlátozódott.[9]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Domokos Erik: Milliárdokért vesz külföldi ingatlanokat a magyar állam - vajon miért? Napi.hu (2019. január 20.) (Hozzáférés: 2019. december 21.)
  2. ↑ Pritz Pál: A bécsi követség története a két világháború között. Külügyi Szemle, XII. évf. 2. sz. (2013) 61. o.
  3. ↑ M. kir. konzulátus München. Külügyi Közlöny, 9. sz. (1922. május 1.) 81. o.
  4. ↑ A müncheni ni. kir. konzulátus átszervezése főkonzulátussá. Külügyi Szemle, 4. sz. (1931. június 10.) 14. o.
  5. ↑ Kocsi Margit: Csőd fenyegeti a Külügyminisztériumot?: Beszélgetés Havasi Béta miniszterhelyettessel. Népszava, CXVIII. évf. 67. sz. (1990. március 21.) 7. o.
  6. ↑ Torda Endréné (szerk.): Magyar Külpolitikai Évkönyv: 1990. Budapest: Külügyminisztérium. 1990. 37. o.  
  7. ↑ Német főkonzulátus Pécsett. Magyar Nemzet, LIII. évf. 266. sz. (1990. november 13.) 3. o.
  8. ↑ Szalai Hanna: Újabb százmillió márka hitelkeret. Magyar Hírlap, XXIII. évf. 143. sz. (1990. június 20.) 2. o.
  9. ↑ Magyar konzuli képviseletek Németországban. Magyarország berlini nagykövetségének honlapja (Hozzáférés: 2019. december 20.)


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyarország_müncheni_főkonzulátusa&oldid=25870056”