Magyarország belgrádi nagykövetsége

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarország belgrádi nagykövetsége
Rangjanagykövetség
Küldő országMagyarország
Fogadó országSzerbia
VezetőPintér Attila (2014–)
Beosztása
  • magyar nagykövet Jugoszláviában
  • magyar nagykövet Szerbiában
Irányítószám11000
TelepülésBelgrád
Ellenkező képviseletSzerbia budapesti nagykövetsége
Elhelyezkedése
Magyarország belgrádi nagykövetsége (Belgrád)
Magyarország belgrádi nagykövetsége
Magyarország belgrádi nagykövetsége
Pozíció Belgrád térképén
é. sz. 44° 48′ 12″, k. h. 20° 28′ 22″Koordináták: é. sz. 44° 48′ 12″, k. h. 20° 28′ 22″
Magyarország belgrádi nagykövetsége weboldala
EmbassyPages.com ID

Magyarország belgrádi nagykövetsége (szerbül: Ambasada Mađarske u Beogradu, cirill írással: Амбасада Мађарске у Београду) a történelem során több országban töltötte be diplomáciai képviselet szerepét, miközben ugyanabban a városban maradt: nyitásakor a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságnál, majd Jugoszláviában, később Szerbia és Montenegróban végül napjainkban Szerbiában. Az intézmény Magyarország és Szerbia kapcsolataiban fontos szerepet tölt be. A misszió Belgrád Vračar(wd) városrészében a található, a Krunska 72. alatt. Nagykövetünk 2014 óta Pintér Attila(wd)

Napra pontosan nem tudjuk, hogy mikor nyílt a belgrádi követség, csak azt, hogy első követünk, maglódi Wodianer Rezső (a századelőn a Rezső és a Rudolf nevek mondhatni csereszabatosak voltak a sajtóban, így számtalan esetben Wodianer Rudolf néven hivatkoznak rá) 1919 decemberének utolsó napjaiban utazott állomáshelyére.[1] Zaklatott időszak volt ez Magyarország és Szerbia kapcsolataiban, hiszen az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása révén létrejött fiatal önálló Magyarország déli területét a szerbek tartották megszállás alatt, sőt, 1921-ben kikiáltották a rövid életű Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaságot is. A következő hír a belgrádi követségről, hogy új palotát építtet a magyar kormány, melyre 1922-ben 12 857 600 koronát fordított.[2] A közlöny 1923. október 1-jét adja meg, mint a követség új helyszínen való működésének kezdődátumát, az ott közölt cím: Zorina ulica 70.,[3] az épület tervezője egy müncheni illetőségű építész, bizonyos Rudolf Koller volt, a felépítéséhez szükséges építőanyagot pedig Magyarországról szállították Belgrádba.[4] Ismeretes, hogy a Harmadik Birodalom és Magyarország 1941 áprilisában megtámadták Jugoszláviát. A hadszíntérré változott országban a követség működése ellehetetlenült, Bakách-Bessenyey György akkori követ és a képviselet személyzete április 21-én hagyták el a követséget, és egy nap alatt értek Budapestre gépkocsival.[5]

A jugoszláv reláció a második világháborút követően benne volt abban a nyolcban, ahol első körben újjá kívánták szervezni a külképviseletet.[6] Azonban a háború alatt a követség épülete megsérült, 1946-47 során építették újjá, több mint egymillió forintos ráfordítással.[7] Az első követünk Szántó Zoltán kommunista diplomata lett 1947-től. 1956. október 3-án emelték a képviseletet nagykövetségi rangra, első nagykövetünk Münnich Ferenc volt, aki megbízólevelének átadása (1956. október 6.) után három héttel az 1956-os forradalom politikai változásainak a következményeként már az első Nagy Imre-kormány belügyminisztere lett, így az állomáshelyét el kellett hagynia, megbízatását azonban csak kis késéssel, november 12-én vonták vissza. A rendszerváltás előtti utolsó nagykövetünk Györke Sándor volt, aki kiküldetése utolsó fél évében a jugoszláviaival párhuzamosan moszkvai nagykövet is volt. Az 1990-ben őt váltó Őszi István később szlovéniai nagykövetünk is volt.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Magyarország belgrádi követe. Pesti Hírlap, XLI. évf. 190. sz. (1919. december 28.) 2. o. (fizetős hozzáférés)
  2. ↑ Állami zárszámadás az 1921-1922. évre. Budapest: M. kir. Állami Számvevőszék. 1928. 302. o.  
  3. ↑ KOZLEMENYEK. Külügyi Közlöny, 12. sz. (1923. december 29.) 69. o.
  4. ↑ A belgrádi magyar követségi palotát német építész építi. Építő Ipar, XLVI. évf. 31–32. sz. (1922. augusztus 5.) 126. o. (fizetős hozzáférés)
  5. ↑ Hazautaztak a londoni és belgrádi magyar követek. Keleti Újság, XXIV. évf. 91. sz. (1941. április 23.) 2. o.
  6. ↑ a b Baráth Magdolna – Gecsényi Lajos: Főkonzulok, követek és nagykövetek: 1945–1990. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet. 2015. 15. o. arch Hozzáférés: 2019. október 17.  
  7. ↑ Jelentés az 1946-1947. évi zárszámadásról. Budapest: legfőbb állami számvevőszék. 1948. 178. o.  


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyarország_belgrádi_nagykövetsége&oldid=26939989”