Magyar Parasztszövetség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Magyar Parasztszövetség (vagy Magyar Paraszt-Szövetség) 1941 szeptemberében alakult érdekvédelmi tömörülés, amely a magyar parasztság érdekében tevékenykedő politikusokat fogta össze. Hivatalosan 1948. szeptember 10-én szűnt meg azzal, hogy vezetősége Dobi István elnökletével kimondta feloszlatását.

Korai története során szorosan összefonódott a Független Kisgazdapárttal. Fénykorát a német csapatok 1945-ös kiűzése után élte, amikor az ország legjelentősebb parasztmozgalmává vált és jelentősen hozzájárult a kisgazdák 1945. novemberi választási győzelméhez.

Az első politikai szervezetek közt volt, amelyeket a magyar mezőgazdaság kollektivizálására és a hatalomátvételre készülő kommunista párt, az MDP1947-ben szétzúzott. Több vezetőjét bebörtönözték. Az 1956-os forradalom idején rövid időre feléledt, majd újra megszüntették. A kommunista rezsim összeomlása után újjáalakult, de régi befolyását már nem nyerte vissza.

Megalapítása[szerkesztés]

A Magyar Parasztszövetséget 1941. szeptember 28-án azért hívták létre, mert a magyar törvények nem biztosították a mezőgazdasági szektorban gazdálkodók és dolgozók érdekképviseletét. (Az 1920. évi XVIII. törvénycikk előírta vármegyei, járási és községi mezőgazdasági bizottságok, illetve Mezőgazdasági Kamara szervezését, de ezek az intézmények nem biztosítottak hatékony érdekérvényesítést).

Tevékenysége[szerkesztés]

Az érdekérvényesítésen túl – amelynek a háborús időszakban jelentős akadályai voltak –, a szövetség a paraszti szaktudás előremozdításán, a beszerzés és értékesítés megszervezésén dolgozott.

1943. május 9-én a Vésztőn tartott kongresszuson Földmunkás Szakosztályt hoztak létre a később dicstelen szerepet vállaló Dobi elnökletével. Ugyanezen év augusztusában jelentős szerepet töltött be a szövetség a népi írók szárszói találkozójának megszervezésében.

A Sztójay-kormány 1944. április 15-én feloszlatta a Parasztszövetséget, de a háború elvonulásával újraszerveződött. 1945 nyarán Kiss Sándor kisgazda nemzetgyűlési képviselőt választották főtitkárnak.

1946-ban a Parasztszövetség kidolgozta a parasztság érdekvédelméről szóló törvényjavaslatot, de a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke, a szovjet Vlagyimir Szviridov altábornagy ennek nemzetgyűlési megtárgyalását Rákosi Mátyás, a kommunista párt vezetője közbenjárására megakadályozta. A szövetség a kisgazdákkal vállvetve hiába követelte, hogy a választási eredményekkel arányosan nevezzék ki a közigazgatás, a honvédség, a rendőrség és a belső karhatalom tisztviselőit a kommunista MDP túlsúlyra juttatása helyett.

1946. szeptember 7. és 9. közt a Parasztszövetség nagy sikerű parasztnapokat tartottak, amelynek nagygyűlésén félmillióan vettek részt. (Az esemény olyan emlékezetes maradt, hogy még az 1956-os forradalom idején is emlegették.)

Kiadványai[szerkesztés]

1942-ben A Magyar Parasztszövetség közművelődési előadásai címmel pároldalas füzeteket adott közre, a széles értelemben vett népnevelést szolgálandó (Magyar irodalom, Az adó, Magyar találmányok, Hogyan készül az újság, Tisztálkodás stb.).

1945–46-ban két füzetes sorozatot is kiadott: a Hasznos füzetek (Népfőiskolai útmutató, Hogyan alapítsunk népkönyvtárat stb.) mellett A Magyar Parasztszövetség műsortára ünnepi eseményekre szóló, ill. komplett szórakoztató műsorokat adott közre (Újesztendő, vígságszerző. Szilveszteri és újévi tarka műsor műkedvelők számára, Jézus születése napján. Teljes karácsonyi műsor műkedvelők számára, Hipp-hopp farsang. Műkedvelők könnyű farsangi műsora stb.).

1946-47-ben éves naptárakat jelentetett meg: Paraszt naptár (1946), Új esztendő (1947).

1946–1948 között a Magyar parasztélet. A Magyar Parasztszövetség központi hetilapja volt a központi orgánuma (felelős szerkesztő Vörös Vince).

Felmorzsolása[szerkesztés]

A szövetség és a parasztsághoz kötődő politikai erők felmorzsolása 1947 elején kezdődött a Magyar Közösség elleni sajtókampánnyal, amelyben sokakat köztársaságellenes összeesküvéssel vádoltak meg és letartóztattak. A Parasztszövetség 14 vezetőjét és sok kisgazdapárti és parasztpárti tagot, fogtak perbe, ítéltek el vagy internáltak, összesen 250 embert. A következő évben a Parasztszövetség hivatalosan is kimondta saját feloszlatását.

1956-ban[szerkesztés]

1956. november 1-jén újjáalakulását jelentette a Magyar Nemzet (ideiglenes székhelye a Budapest V. kerületi Semmelweisz u. 1. volt), ugyanazon a napon, amelyen a Független Kisgazdapárt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt újjászületéséről is beszámolt. „A Szövetség az 1945-ös földreform, a paraszti termelés szabadsága és mindennemű szövetkezés teljes önkéntességének elve alapján áll” – jelentette az újság.

Kiss Sándor, a Parasztszövetség igazgatója előző nap rádióbeszédben hívta fel a korábbi két koalíciós pártot, a Független Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpártot, hogy lépjenek szövetségre. A szövetség újjászervezését október 30-án Kiss jelentette be a SZÖVOSZ székházában. November 2-án a Magyar Honvédelmi Szövetség székházát foglalták le a Parasztszövetség részére.

Híres tagjai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Magyar katolikus lexikon

További információk[szerkesztés]

  • Magyar Nemzet, 1956. november 1
  • Nagy Ferenc: A Magyar Paraszt Szövetség programja; Általános Ny., Bp., 1943
  • A Magyar Paraszt Szövetség alapszabályzata; Sylvester Ny., Bp., 1943