Horváth János (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Horváth János
HorvathJanos.jpg
Horváth János az Európa Pont rendezvényén (2012)

Született Cece
1921. november 7. (91 éves)
Párt FKGP
(1942-1947)
Fidesz
(1998 óta)
Választókerület FKGP nagy-budapesti lista
(1945-1947)
Fidesz országos lista
(1998-2010)
Fidesz fejér megyei lista
(2010 óta)

Foglalkozás közgazdász, politikus

Horváth János (Cece, 1921. november 7. –) magyar közgazdász (PhD [1]), politikus, országgyűlési képviselő, 2003 óta folyamatosan a legidősebb képviselő és ebből adódóan az Országgyűlés korelnöke.

Tartalomjegyzék

Pályafutása[szerkesztés]

Tanulmányai[szerkesztés]

1940-ben érettségizett a Gróf Széchenyi István Felsőkereskedelmi Iskolában, Budapesten. Ekkor felvételt nyert a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Karára, ahol 1946-ban diplomázott. Tanulmányait munka mellett végezte el, a Nostra Általános Közraktár Vállalatnál volt könyvelő, majd főkönyvelő. 1945 és 1947 között a könyvelési részleg vezetője volt.

1958 és 1966 között hallgatott közgazgaságtant a Columbia Egyetemen, ahol meg is szerezte közgazdaságtudományi doktorátusát.

1956 előtt[szerkesztés]

1944-ben részt vett a Magyar Nemzeti Függetlenségi Mozgalomban, emiatt a Gestapo letartóztatta. Halálraítélték, de a börtönből sikerült megszöknie.

1945-ben a budapesti törvényhatósági bizottság tagjává választották. Ugyanebben az évben az FKGP színeiben (melynek 1942 óta tagja volt), megválasztották nemzetgyűlési képviselőnek. Parlamenti működése alatt a miniszterelnök munkatársa, a Magyar Parasztszövetség gazdaságpolitikai igazgatója és az agrárszövetkezeti központ igazgatója is volt. Ugyanebben az időszakban a párt XIII. kerületi elnöke is. 1947. január 16-án a Magyar Közösség-ügyben koholt vádak alapján letartóztatták, majd ugyanebben az évben négyévi kényszermunkára ítélték. Parlamenti és törvényhatósági mandátumaitól megfosztották.

1951-ben szabadult. 1954-ig a Siemens Röntgengyárban, majd 1956-ig a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban munkás, ill. műszerész volt.

1956 után[szerkesztés]

Az 1956-os forradalom kitörésekor az Országos Gazdasági Újjáépítési Tanács ügyvezető elnöke lett. Emellett újra az FKGP XIII. kerületi szervezetének elnökévé választották. A forradalom leverése után emigrálni kényszerült. Előbb Strasbourgban a Magyar Forradalmi Tanács egyik szervezője, majd New Yorkban a Kossuth Alapítvány egyik létrehozója lett.

A Columbia Egyetemen végzett tanulmányainak befejezése után az egyetem oktatója, majd 1968-tól a Butler Egyetem közgazdászprofesszora lett. Kutatási területe az infláció, a munkanélküliség, az agrárszféra és a növekedés témakörét ölelték fel.

A rendszerváltás után többször hazalátogatott, 1997-ben költözött végleg Magyarországra. A Corvinus Egyetem vendégprofesszora volt.

1998-ban, Orbán Viktor kérésére elvállalta a Fidesz gazdaságpolitikai bizottságának vezetését. A pártba is belépett. Az 1998-as országgyűlési választásokon a Fidesz országos listájáról bejutva 51 év után újra parlamenti mandátumot szerzett, ahogy 2002-ben és 2006-ban is. Varga László 2003-ban bekövetkezett halála után az Országgyűlés legidősebb tagja, s mint ilyen, korelnöke lett. 2010-ben a párt Fejér megyei területi listájáról jutott a parlamentbe, ahol 2006 óta a külügyi és határon túli magyarok bizottságának tagja.

2011-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét.

Családja[szerkesztés]

Nős, második házasságában él. Felesége nyugdíjas számítástechnikus. Első házásságából egy lánygyermeke született. Három unokája van.

Könyvei[szerkesztés]

  • Theory of Institutional Inflation
  • Grants Economics
  • Industrial Concentration
  • Tiltott történelmünk (1945-47)

Források[szerkesztés]

  • Életrajza az 1945-1947-es országgyűlés almanachjában

Külső hivatkozások[szerkesztés]