Mărășești
| Marasest (Mărășești) | |||
 |
|||
| A mauzóleum | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia |
||
| Történelmi régió | Moldva | ||
| Fejlesztési régió | Délkelet-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Vrancea | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Emilian Brașov | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 11 777 fő (2002) +/- | ||
| Község népessége | 11.777 (2002) | ||
| Magyar lakosság | 3 | ||
| Népsűrűség | 145 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 92 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Marasest
Pozíció Románia térképén
|
|||
| Marasest weboldala | |||
Mărășești város Vrancea megyében, Moldvában, Romániában.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A megye északkeleti részén helyezkedik el, 20 km-re északra Foksány városától.
[szerkesztés] Történelem
Első írásos említése 1641-ből való.
1872-ben megnyitja kapuit az első iskola a településen.
1917 július 24.-e és augusztus 21.-e között zajlott csata a román és a német hadsereg között. Eremia Grigorescu vezetésével a románok itt állították meg a német-osztrák-magyar előrenyomulást.
1920-ban városi rangot kap.
1938-ban felavatják a „Nemzet Mauzóleumát”, a város mellett zajlott csata áldozatainak sírhelyét és emlékművét
[szerkesztés] Népesség
A város népességének alakulása:
- 1930 - 4532 lakos
- 1948 - 4940 lakos
- 1956 - 5604 lakos
- 1966 - 7695 lakos
- 1977 - 10521 lakos
- 1992 - 12 370 lakos
- 2002 - 11 777 lakos
A lakosság etnikai összetétele a 2002-es népszámlálási adatok alapján:
- Románok: 11 505 (97,69%)
- Romák: 223 (1,89%)
- Ukránok: 5 (0,04%)
- Magyarok: 3 (0,02%)
- Törökök: 3 (0,02%)
- Olaszok: 1 (0,0%)
- Más etnikumúak: 37 (0,31%)
A lakosság 96,35%-a ortodox vallású (11 348 lakos), 1,80%-a Evangéliumi keresztény (212 lakos), 1,22%-a pedig Pünkösdista (144 lakos).
[szerkesztés] Látnivalók
- A román katonai áldozatok mauzóleuma - 6000 román katona maradványait temették itt el
- Joffre emlékmű
- A román katonai veteránok múzeuma, az egyetlen ilyen Romániában
- Alexandru I. Cuza emlékműve, az első ilyen szobor az országban
[szerkesztés] Gazdaság
Jelentősebb gazdasági ágazatok a városban: mezőgazdaság, bányászat, kereskedelem, faipar, textilipar.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||||||
