Mărășești

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marasest (Mărășești)
RO VN Marasesti mausoleum 2.jpg
A mauzóleum
Marasest címere
Marasest címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Moldva
Fejlesztési régió Délkelet-romániai fejlesztési régió
Megye Vrancea
Rang város
Polgármester Emilian Brașov
Népesség
Népesség 11 777 fő (2002) +/-
Község népessége 11.777 (2002)
Magyar lakosság 3
Népsűrűség 145 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 92 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Marasest  (Románia)
Marasest
Marasest
Pozíció Románia térképén
Koordináták: é. sz. 45° 52′ 48″, k. h. 27° 13′ 48″
é. sz. 45° 52′ 48″, k. h. 27° 13′ 48″
Marasest weboldala

Mărășești város Vrancea megyében, Moldvában, Romániában.

Tartalomjegyzék

Fekvése [szerkesztés]

A megye északkeleti részén helyezkedik el, 20 km-re északra Foksány városától, a DN2 főút mentén.

Történelem [szerkesztés]

Első írásos említése 1641-ből való.

1872-ben megnyitja kapuit az első iskola a településen.

1917 július 24.-e és augusztus 21.-e között zajlott csata a román és a német hadsereg között. Eremia Grigorescu vezetésével a románok itt állították meg a német-osztrák-magyar előrenyomulást.

1920-ban városi rangot kap.

1938-ban felavatják a „Nemzet Mauzóleumát”, a város mellett zajlott csata áldozatainak sírhelyét és emlékművét

Népesség [szerkesztés]

A város népességének alakulása:

A lakosság etnikai összetétele a 2002-es népszámlálási adatok alapján:

  • Románok: 11 505 (97,69%)
  • Romák: 223 (1,89%)
  • Ukránok: 5 (0,04%)
  • Magyarok: 3 (0,02%)
  • Törökök: 3 (0,02%)
  • Olaszok: 1 (0,0%)
  • Más etnikumúak: 37 (0,31%)

A lakosság 96,35%-a ortodox vallású (11 348 lakos), 1,80%-a Evangéliumi keresztény (212 lakos), 1,22%-a pedig Pünkösdista (144 lakos).

Látnivalók [szerkesztés]

  • A román katonai áldozatok mauzóleuma - 6000 román katona maradványait temették itt el
  • Joffre emlékmű
  • A román katonai veteránok múzeuma, az egyetlen ilyen Romániában
  • Alexandru I. Cuza emlékműve, az első ilyen szobor az országban

Gazdaság [szerkesztés]

Jelentősebb gazdasági ágazatok a városban: mezőgazdaság, bányászat, kereskedelem, faipar, textilipar.

Külső hivatkozások [szerkesztés]