Mária Magdolna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Mária Magdaléna szócikkből átirányítva)
Szent Mária Magdolna
Mária Magdolna El Greco festményén
Mária Magdolna El Greco festményén
Születése
?
Magdala
Halála
1. század
Epheszosz
Tisztelete
Ünnepnapja július 22.
Védőszentje ennek bűnbánók, megtérők, nők, szemlélődő élet, jámborságukért kigúnyoltak, gyógyszerészek, fodrászok, kesztyűkészítők, cserzővargák
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Mária Magdolna témájú médiaállományokat.
Mikor pedig reggel, a hétnek első napján föltámadott vala, megjelenék először Mária Magdalénának, a kiből hét ördögöt űzött vala ki. Mk 16,9
Bűnbánó Magdolna Gaspar de Crayer festményén Valenciennes szépművészeti múzeumában

Mária Magdolna vagy Mária Magdaléna az Újszövetségben szereplő bibliai személy. Alakjával találkozhatunk az apokrif iratok között is. A katolikus, az ortodox és az anglikán egyház szentként tiszteli.

Nevének jelentése: a Magdalából való Mária. Az életével kapcsolatos dolgok vita tárgyát képezik.

Az Újszövetségben[szerkesztés]

Mária Magdolna megtérése, Paolo Veronese

Az evangéliumok összesen hét alkalommal említik Jézus különböző női kísérőinek neveit.[1] A felsorolások közül hat Mária Magdolnát említi elsőként, a hetedik bejegyzés Jézus anyját helyezi a sor elejére, míg másutt Mária Magdolna egyedül szerepel.

  • A Jézussal való kapcsolatában Máriát úgy mutatják be, mint a nő, aki „szolgálatára volt”, ill. aki „gondoskodott róla”.[2]
  • A négy evangélium pontosan megegyezik abban, hogy a Jézus temetése utáni napon Mária Magdolna azok között volt, akik először a sírhoz mentek.[3]
  • Az utolsó evangéliumi megjelenésekor pedig - Márk és János evangéliumában - ő az, aki először beszél a sírnál a feltámadt Jézussal,[4] de Máté evangéliuma szerint is, amikor Jézus először megjelent, a másik Mária (Jézus anyja?) társaságában ott volt Mária Magdolna is.[5]
  • A fentieken kívül mindössze még egyetlen megjegyzés szerepel az evangéliumokban, amely Mária Magdolna „lelki betegségére” utal. Ezt a Lukács-féle bemutatásban találjuk.[6] Majd az utalás megismétlődik a feltámadási jelenetben.[7]

Az apokrif iratokban[szerkesztés]

Fülöp evangéliuma[szerkesztés]

A Fülöp evangéliuma (wd) az egyik gnosztikus evangélium, az újszövetségi apokrifok szövege, amely a III. század körül kelt. A fennmaradt szöveg Mária Magdolnát Jézus hitvesének nevezi:

"Ami a a Bölcsességet illeti akit »a sivárnak« neveznek, ő az anyja az angyaloknak. És a hitvese […] Mária Magdaléna. […] jobban szerette őt bármelyik tanítványnál, és gyakran szájon csókolta. A többi tanítvány […]. Azt mondták neki: »Miért szereted őt jobban valamennyiünknél?« A Megváltó válaszolt és azt mondta nekik: »Miért ne szeretnélek benneteket őhozzá hasonlóan? Ha egy vak ember és egy látó mindketten együtt a sötétségben vannak, nincs különbség közöttük. Amikor aztán eljön a fény, a látó meglátja a fényt, és aki nem lát, továbbra is sötétségben marad.«".[8]

Pistis Sophia[szerkesztés]

A Pistis Sophia - kopt nyelvű gnosztikus kézirat, mely valószínűleg a 3. és 4. század között íródott, hétszer nevezi Mária Magdolnát lélektől elteltnek (87., 114., 116., 118., 120., 122., 130. fejezetek), ötször kegyelemmel teljesnek (17., 34., 59., 73., 74.), két-két alkalommal a fény örökösének (61., 62.), tisztának (87., 130.), legkegyelmesebbnek (114) és minden lélekkel elteltnek (96), egy-egy alkalommal pedig kegyelmet találtnak (34.), minden asszony között a leginkább kegyelemmel elteltnek (19.), magasabb érzékűnek és magasabb teljességűnek (19), megvilágosítónak (25), és fényben gazdagnak (116).[9]

A személye körüli viták[szerkesztés]

  • Egyes feltételezések szerint (E. Hennecke) Mária Magdolna Jézus bizalmasaként – János evangéliuma szerint – megelőzte a tanítványokat, magát Péter apostolt is. Mindezt azonban a gnosztikus és apokrif irodalom hatásának is lehet tekinteni. 2016-ban a Vatikán Mária Magdolnát az "apostolok apostolaként" ismerte el, liturgikus ünnepét a Katolikus Egyház július 22-én tartja.
  • Szíriai Szent Efrém, késő ókori teológus (306-373) értelmezése óta[10] viták folynak arról is, hogy Mária Magdolna, Betániai Mária valamint a „bűnös nő” nem azonosak-e? Mind az azonosításnak, mind a megkülönböztetésnek helye lehet.[11]
  • Mások szerint Jézus felesége és közös lányuk – Sára – anyja, aki szerelmes volt Jézusba.[12]

A katolicizmusban[szerkesztés]

2016 óta a katolikus egyház az "apostolok apostolaként",[13] továbbá védőszentként tiszteli.

A művészetekben[szerkesztés]

A "Bűnbánó" Magdolna tisztelete a Szentírás félreértésén alapszik. Az a bűnös asszonyszemély, aki könnyeivel öntözte, hajával törölgette és szent olajjal kente meg Jézus lábát (Lk 7,36–50), – a bűnbánó „rossz hírű nő” képe e jelenetből származik – névtelen volt. A Bűnbánó Magdolnát gyakran ábrázolják félig meztelenül, gyakran egy koponyával. Csak a hagyomány azonosította vele Mária Magdolnát. Egy másik téma az Mária Magdolna, aki olvas. Gyakran ábrázolják egy könyvvel. Mária Magdolnát vagy csak egyszerűen olvasva ábrázolják, vagy könyvvel, kereszttel és koponyával. Különösen a barokk korban ábrázolták szívesen a töprengő, bűnbánó Magdolnát, mint például, Caravaggio és La Tour.

Film[szerkesztés]

Zene[szerkesztés]

  • Maria Magdalena Sandra, 1985.
  • Mary Magdalene Meshell Ndegeocello, 1996.
  • Mary Magdalene FKA twigs (Tahliah Debrett Barnett), 2019.
  • Napjaink egyik legnépszerűbb rockoperájában, a Jézus Krisztus Szupersztárban Mária Magdolna a női főszereplő, s Nem tudom, hogy szeressem című dala csakhamar slágerré vált.[1] (zeneszerző: Andrew Lloyd-Webber, bemutató: 1971, London, West End) A rock-operát filmre is vitték 1973-ban Norman Jewison rendezésében.[2]

Szépirodalom[szerkesztés]

  • Lajta Erika: Bordély az egész világ című kötetében a Mária, Magdolna címet viselő elbeszélés egészen sajátos megközelítésben ábrázolja Mária Magdolna és Jézus titkokkal teli kapcsolatát.[14]


Irodalom[szerkesztés]

  • Herbert Haag: Bibliai lexikon. Apostoli szentszék könyvkiadója, Bp., 1989. 1162-63. o. ISBN 963-360-465-6

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mt 27,55-56; Mt 28,1; Mk 15,40-41; Mk 16,1; Lk 8,2-3; Lk 24,10; Jn 19,25.
  2. Mk 15,41 és Lk 8,3.
  3. Mt 28,1; Mk 16,1; Lk 24,10; Jn 20,1.
  4. Mk 16,9 és Jn 20,16
  5. Mt 28,9
  6. „Vele volt a tizenkettő és néhány asszony, akiket a gonosz lelkektől és a különféle betegségektől megszabadított: Mária, melléknevén magdalai, akiből hét ördög ment ki”,Lk 8,2
  7. „Először Mária Magdolnának jelent meg, akiből a hét ördögöt kiűzte”Mk 16,9
  8. http://aranylaci.freeweb.hu/nag-hammadi/19%20-%20philip%20gospel.htm
  9. https://epa.oszk.hu/00900/00939/00144/EPA00939_kereszteny_szo_2012_11_1.html
  10. HOPPER, Richard J.: The Crucifixion of Mary Magdalene, Sanctuary Publications, Sedona, AZ, 2005, 81. old.
  11. Haag, 1163
  12. Hisz-e Ön a Da Vinci kód történetében? National Geographic Magyarország, 2006. május 11.
  13. https://www.magyarkurir.hu/hirek/maria-magdolna-az-apostolok-apostola
  14. Lajta Erika: Bordély az egész világ (Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 2014)

További információk[szerkesztés]