Ugrás a tartalomhoz

László Ervin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2021. március 11., 23:21-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8)
László Ervin
Született1932. június 12.[1] (92 éves)
Budapest
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
GyermekeiAlexander Laszlo
FoglalkozásaTudományfilozófus, író, eredetileg zongoraművész
IskoláiOrszágos Magyar Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (–1946)
KitüntetéseiConacreis Holistic Culture Prize ( 2009)  ; Assisi Mandir of Peace Prize (Assisi) ( 2005) Pro Arte díj (Magyar Köztársaság Elnöke)( 1948) ; Japan Peace Prize[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz László Ervin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

László Ervin (Budapest, 1932. június 12. –) tudományfilozófus, író, eredetileg zongoraművész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Szakterülete az általános evolúció- és rendszerelmélet és a tudományfilozófia.[3]

Élete

Már kilencéves korában, a Vigadóban adta elő első zongoraestjét a Magyar Filharmonikusok közreműködésével, emiatt zenei csodagyereknek tartották. Tizennégy évesen megkapta a Liszt Ferenc Zeneakadémia művészdiplomáját. 1947-ben megkapta a Liszt Ferenc zongoraverseny első díját, majd Genfben a nemzetközi zenei versenyén második helyezést ért el. 1948 tavaszán az Amerikai Egyesült Államokba költözött és 1966-ig híres zongoraművészként járta a világot.

Mivel utazásai során rengeteg kultúrával ismerkedett meg, felkeltette érdeklődését a tudomány és a filozófia is. Utóbbival először kisgyerekkorában találkozott, amikor nagybátyja Kantról mesélt neki. Utazásai közben a New York-i Columbia Egyetemnek és Társadalomkutatások Új Iskolájának szemeszterei hallgatta. 1959-ben kezdett tanulmányokat írni és 1962-ben a holland Martinus Nijhoff Kiadó könyv alakjában megjelentette ezeket. Első könyve, A társadalmi lényeg, felkeltette az európai és az amerikai filozófusok figyelmét is.[forrás?]

Munkássága

Tudományos pályafutása a hatvanas évek elején kezdődött. 1961 és 1966 között a koncertek mellett a Friburgi Egyetem Kelet-európai Kutatási Intézetnek tudományos munkatársaként dolgozott. 1966-ban a Yale Egyetem Filozófiai Karának meghívására visszatért az USA-ba. 1967-ben az Indiana Egyetemen vendégtanárként zenét és esztétikát, az Akron Egyetemen filozófiai tanszékén tanított. 1969-ben New York Állam Egyetemének filozófia tanára volt.

Két folyóiratot szerkesztett, a The Journal of Value Inquiry-t és a The Philosophy Forum-ot, ezek mellett rengeteg könyvet írt, így 1970-ben elismerésképpen megkapta a párizsi Sorbonne Egyetem bölcsészeti és humanisztikai doktori címet.

1972-ben a Princetoni Egyetemen előadásokat tartott a nemzeti kapcsolatokban alkalmazható általános rendszerfilozófiáról. Ekkor kezdett el foglalkozni a biológiai és fizikai fejlődés nézeteit, az emberi és társadalmi fejlődéssel egyesítő elméletével. Ennek eredményeképpen Aurelio Peccei felkérte, hogy a Római Klub számára készítsen egy tervezetet arról, mi legyen a kormányok, közösségek, üzletemberek feladata az 1970-es és 80-as években. Eme óriási munkához százharminc munkatársat kapott a világ számos országából.

Egyetemi katedráját ezután felcserélte az ENSZ Továbbképzési és Kutatási Intézetének (United Nations Institure for Training and Research, UNITAR) igazgatói székével. 1977-ben megjelent a Célok az emberiség számára című könyve. 1979-ben ismét az UNITAR számára dolgozott a nemzetközi társadalmi és gazdasági együttműködés programján. Ezzel kapcsolatban összesen 21 kötete jelent meg.

1984-től olaszországi házában, a legtöbb szabadidejében saját elméletei kidolgozásával foglalkozott a természet és társadalom egységességével kapcsolatban. A nyolcvanas években globális problémákról és saját fent említett elméleteiről publikált.

László Ervin tagja volt a Római Klubnak, a Nemzetközi Tudományos Akadémiának (International Academy of Science) és a Művészeti és Tudományos Világakadémiának (World Academy of Arts and Science). 1996-ban az Európai Evolúciós Ügyvezetés és Felsőfokú Tudományok Akadémiájának (The Europan Academy of Evolutionary Management and Advanced Studies) rektora, az Európai Kulturális Hatásokat Kutató Társulás (Europan Culture Impact Research Consortium) főtitkára, az UNESCO főigazgatójának tanácsadója és ő alapította a Budapest Klubot.

1999-ben többedmagával közreműködőként szerepelt a Világokon át – Barangolás a metafizika birodalmában sorozat első, Az anyag: káprázat, vagy valóság? című részében. Az epizódban megszólaltatott további személyek Héjjas István, Dúl Antal, Dr. Gelléri Júlia, Paulinyi Tamás és Szepes Mária voltak.[4]

2002 márciusában a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának és Természettudományi Karának díszdoktora lett.[5]

2006 decemberében László Ervin kiadta a Káoszpont című könyvét, mely a globális felmelegedési válságról szól.

Honlapjának állítása szerint kétszer jelölték Nobel-békedíjra,[6] azonban a Nobel-békedíj jelöltjeinek nevét a díjat odaítélő bizottság 50 évig titkosan kezeli, az erre vonatkozó állításoknak nincs hivatalos rangja.[7]

2010-ben a Magyar Tudományos Akadémia Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának külső tagja lett.[3] Az akadémiai székfoglaló előadásának címe: "Globális fenntarthatóság rendszerelméleti megvilágításban".[8][9]

A szkeptikusok több alkalommal kritikákat fogalmaztak meg a jelenlegi tudományos paradigmával ütköző kijelentései miatt.[10][11][12][13][14]

Magyarul megjelent művei

  • Zene, rendszerelmélet, világrend; ford. Balassa Klára, Csontos László, Hernádi András; Gondolat, Bp., 1986
  • Döntés előtt; előszó Federico Mayor; Képzőművészeti, Bp., 1994
  • Kozmikus kapcsolatok. A harmadik évezred világképe; ford. Dienes Gedeon, utószó Sági Mária; Magyar Könyvklub, Bp., 1996
  • Harmadik évezred. Veszélyek és esélyek. A Budapest Klub első jelentése; előszó Vitányi Iván, ford. Bori Erzsébet; Új Paradigma, Bp., 1998
  • A tudat forradalma. Két nap beszélgetés Stanislav Grof, László Ervin és Peter Russell között; szerk. László Ervin, előszó Ken Wilber, utószó Yehudi Menuhin; Új Paradigma, Szentendre, 1999
  • Izgalmas idők. Felelősségteljes élet az új évezredben; ford. Greguss Ferenc, előszó Peter Ustinov, utószó Arthur C. Clarke; Magyar Könyvklub, Bp., 1999
  • A rendszerelmélet távlatai; ford. Gerner József; Magyar Könyvklub, Bp., 2001
  • Meg tudod változtatni a világot. Közös sorsunk kézikönyve; ford. Greguss Ferenc; Magyar Könyvklub, Bp., 2002
  • Káoszpont. Válaszút előtt a világ; ford. Rédai Gábor; Budapest Klub Alapítvány–Kossuth, Bp., 2006
  • Világváltás. A változás harmonikus útja; ford. Vargha Dániel, Halmos Márta; Nyitott Könyvműhely, Bp., 2008
  • Új világkép. A tudatos változás kézikönyve; ford. Tesfay Sába; Nyitott Könyvműhely, Bp., 2009
  • A kozmosz intelligenciája. Miért vagyunk a világon? Új válaszok a tudományok határmezsgyéjéről; Angyali Menedék, Bp., 2018
  • László Ervin–Anthony Peake: A halhatatlan tudat. A tudomány és az agyon kívüli tudatosság; Angyali Menedék, Bp., 2018

Jegyzetek

  1. ↑ László Ervin a Petőfi Irodalmi Múzeum adatbázisában. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2016. július 12.)[halott link]
  2. ↑ a b LIBRIS, 2018. március 26. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  3. ↑ a b c Az MTA tagjai: László Ervin. [2013. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 5.)
  4. ↑ A Világokon át oldalán
  5. ↑ A PTE díszdoktorai» Dr. László Ervin»
  6. ↑ Ervin László Bio: - Angol nyelvű önéletrajz: „Twice nominated for the Nobel Peace Prize” Archiválva 2010. február 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
  7. ↑ Archivált másolat. [2013. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 14.)
  8. ↑ Az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának székfoglaló előadásai» László Ervin»[1] Archiválva 2012. április 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
  9. ↑ video: László Ervin MTA székfoglaló előadás, 2010. október 12 »[halott link]
  10. ↑ Bencze Gyula: „Kiszera méra bávatag” – posztmodern módra, Népszabadság, 1997. február 15.
  11. ↑ Bencze Gyula: A harmadik évezred fantáziaképe, Magyar Tudomány, 1999. január
  12. ↑ Hraskó Gábor: László Ervin, a természettudományok díszdoktora, Szkeptikus blog, 2010. április 8.
  13. ↑ Németh Ferenc: A pszí-mező jelentősége a középiskolai fizikaoktatásban, 2011. május 23. (Hozzáférés: 2012. július 29.)
  14. ↑ Coyne, Jerry: HuffPo screws up evolution again (angol nyelven). whyevolutionistrue.wordpress.com, 2010. április 18. [2012. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 29.)

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=László_Ervin&oldid=23670080”