Laszky Jeromos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laszky Jeromos aláírása

Laszky Jeromos Laski, Laszki, Laskó, Hieronym Łaski, Hieronim Jaroslaw Lasky (1496. szeptember 27.1541. december 22.) lengyel főnemes, diplomata.

„ez a nemzet a becsület és a hírnév tisztaságával semmit sem gondol”

– Laszky Jeromos 1527 október 18-án Kolozsvárról. Acta Tomiciana: VIII. 315.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőbb tanulmányait Olaszországban, Rómában és Bolognában végezte 1513. és 1518. között, nagybátyja Laszky János gneseni érsekprímás támogatásával. A lengyel király 1519-ben wojniczi várnaggyá s kamjeniczi sztarosztává tette és 1520-ban diplomáciai megbízatással I. Ferenc francia királyhoz és V. Károly császárhoz küldte. 1523-ban a szenátusban magas állásra tett szert, mert szirádi vajdává nevezték ki. Magyarország történelmében 1527-ben kezd szerephez jutni, amikor Szapolyai János szolgálatába lép, aki április 26-án I. Ferenc francia királyhoz küldi követségbe, hogy vele vetélytársa, Habsburg Ferdinánd király ellen szövetséget kössön. Laszky követsége sikeres volt, a francia király 30,000 koronát küldött Jánosnak és követe Rincon által a kért szövetséget megkötötte, amit július 2-án hirdettek ki. 1527. októberében indult második követségben Konstantinápolyba a szultánhoz, hogy őt János király szövetségébe vonja. December 22-én fogadta Ibrahim nagyvezír. Laszky Jeromos a Konstantinápolyban élő Lodovico Gritti segítségére támaszkodva kötötte meg a szövetséget a Portával. Gritti a velencei dózse természetes fia volt, de fiatalkora óta Isztambulban élt, ahol gazdag ékszerkereskedő vált belőle. Hatalmas vagyonából kölcsönöket folyósított a török udvarnak, aminek köszönhetően előbb Ibrahim nagyvezír, majd Szulejmán szultán bizalmas tanácsadója vált belőle. 1528. január 27-én válaszolt a szultán Laszkynak, hogy János királyt szövetségesévé fogadja és segítséget fog adni Ferdinánd ellenkirállyal szemben. Laszky másodszor is járt követségben a portán, ahonnan 1528 szeptemberben tért vissza. Ekkor kapta jutalmul János királytól Szepes várát, a szepesi grófság címével és Késmárkot, Richnót és Gölniczet.

A János királlyal kötött egyezségnek megfelelően a szultán hadai 1529-ben hadjáratot indítottak a Ferdinánd király kezén maradt területek ellen, és a Duna mentén észak felé haladva rövid ostrom után elfoglalták Budát, amit aztán átadtak János királynak. Innen a török csapatok Bécs ellen indultak, amelyet azonban hiába ostromoltak. E hadjárat során jött először török szolgálatban Magyarországra Gritti Alajos, és szinte azonnal sikerült elnyernie János király bizalmát.

Állítólag így térden állva ajánlotta fel Laszky Jeromos I. Szulejmánnak Magyarországot. A kép készítője német, így nem zárható ki, hogy propaganda céllal született.

Laszky 1530. végén ismét Konstantinápolyba ment és a szultánt egy évi fegyverszünetre bírta Ferdinánddal szemben, akinek a magyar királyságról való lemondását remélték. A kormányzásban egyre tehetetlenebbnek bizonyuló János király 1531-ben az ország kormányzójává nevezte ki Grittit. Kinevezéséhez a szultán is hozzájárult, így Szapolyai János hatalma egyre inkább névlegessé vált. Szapolyai híveinek többsége tudomásul vette az idegen földről érkezett Gritti uralmát, de akadtak olyanok is, akik őt elsősorban kalandornak, és éppen ezért az ország elveszejtőjének tekintették. Ez utóbbiak egyik szószólója Czibak Imre váradi püspök lett. Laszky 1531. novemberében Habsburg Ferdinánd udvarába, Innsbruckba ment követségbe, hogy megnyerje őt egy Krakkóban, a lengyel király közbenjárása mellett tartandó békekongresszus tervének, de nem járt sikerrel.

1532-ben Franciaországba ment 100 ezer arany segélyt kérni ura, Szapolyai János számára, de csak 20 ezer aranyat tudott kieszközölni, melyből ötezret azonnal kézhez kapott. Szapolyai ezért hálából erdélyi vajdává nevezte ki. De Laszky nemsokára Gritti Lajossal szövetkezett és vele titkos terveket forralt Szapolyai királyságának megbuktatására és a szultán által támogatott Gritti Magyarország kormányzójává emelésére, amely hatalmi változásból Laszky a maga számára az erdélyi vajdaságot óhajtotta biztosítani.

Laszkyt 1533. júliusában még János király küldte követségbe Konstantinápolyba, de hűtlensége nem sokára kiderült. Mikor Gritti 1534-ben török kísérettel Erdélybe ment, hogy titkos tervük végrehajtását megkezdje Czibak Imre erdélyi helyettes vajdát megölette. János király ezért föllépett Gritti párthívei ellen és legelőször Laszkyt fogatta el Buda várában, ahol az úgynevezett csonkatoronyba záratta. Laszky lefoglalt irataiból az áruló tervek kiderültek. Grittit a felkelt erdélyiek ölték meg, Laszkyt Szapolyai magával vitte Váradra, de Tarnovski János lengyel főúr személyes közbenjárására 1535-ben szabadon bocsátotta.

Laszky azonban bosszút esküdött János király ellen és átállt Habsburg Ferdinánd pártjára és másokat is igyekezett átcsábítani. Ferdinánd is leginkább diplomáciai küldetésekre használta a világlátott ügyes diplomatát. 1539-ben Konstantinápolyban járt követségben Szapolyai megbuktatására és Ferdinánd királyságának az egész Magyarországra való kiterjesztése érdekében, de csaknem az orra és a füle levágatásával lakolt a régebbi ura ellen való fondorkodás miatt. Ferdinánd számára csupán hat hónapi fegyverszünetet tudott kieszközölni a szultánnál. 1540-ben Majláth István erdélyi vajdával szövetkezett Szapolyai ellen, hogy Ferdinánd kezére játsszák Erdélyt. Szapolyai halála után Ferdinánd ismét Konstantinápolyba küldte Laszkyt, hogy eszközölje ki a szultánnál azt, hogy egész Magyarországot évenkénti adófizetés fejében megkaphassa. Buda ostroma miatt azonban haraggal fogadta Szulejmán és kilenc hónapig szoros őrizet alatt tartotta. Laszky csak a Buda fölmentésére induló Szulejmán seregével indulhatott vissza. Belgrádban azonban ismét fogságra vetették. Miután a szultán Budát Izabellától csellel megszerezte és ősszel hazafelé indult, elengedte fogságából Laszky Jeromost.

Munkája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hieronimy Lasky palatini Siradiensis Historia arcana Legationis nomine Joannis Regis ad Solymanum Turcarum Imper. susceptae, nunc primum e manu exarato codice in lucem educta a Mathia Bel, Adparatus ad Histoiram Hungariae. Posonii, 1735. (Decadis I. Monum. IV. 159-189. I. Napló 1527. decz. 22-től 1528. febr. 29.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]