Lajtha László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 195.199.222.193 (vitalap) 2021. május 12., 14:53-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Lajtha László
1920 körül
1920 körül
Életrajzi adatok
Születési névLeitersdorfer János László
Született1892. június 30.
Budapest
Elhunyt1963. február 16. (70 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
GyermekeiLajtha László György
Iskolái
Pályafutás
Műfajok
Díjak
Tevékenységzeneszerző, népzenekutató

[ Lajtha László weboldala]
A Wikimédia Commons tartalmaz Lajtha László témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Lajtha László, született Leitersdorfer János László (Budapest, 1892. június 30.[1]Budapest, 1963. február 16.) Kossuth-díjas magyar zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus.

Élete

Leitersdorfer Lipót (Pál) kereskedő (1861–1939)[2] és Wiesel Ida gyermekeként született. Apai nagyszülei Leitersdorfer Dávid és Ungár Terézia voltak. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Herzfeld Viktor és Szendy Árpád növendéke volt. Zenei tanulmányait Lipcsében (1910), Genfben (1911), majd több alkalommal Párizsban folytatta, ahol Vincent d’lndy tanítványa volt. 1913-ban a Budapesti Tudományegyetemen közgazdasági doktorátust szerzett, ugyanez évben a Magyar Nemzeti Múzeum hangszertárának őre lett. Népzenegyűjtő tevékenységét az 1910-es évek elején kezdte meg, együttműködve Bartókkal és Kodállyal. Egy ideig a Néprajzi Múzeum igazgatója is volt. 1919-től a Nemzeti Zenede tanára volt, 1945-től 1949-ig pedig igazgatója, ahol tanítványa volt többek között Ferencsik János, Tátrai Vilmos, Starker János és Kórodi András.

1919. április 22-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Hollós Róza Stefánia Emíliával.[3]

Elismerések, díjak

1951-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, de nem zeneszerzőként, hanem népzenegyűjtésért. A díjat először nem akarta átvenni, de attól félve, hogy baj éri a visszautasítás miatt, mégis átvette. A kapott díjat még szegényebben élő zenészek közt osztotta szét. 1955-ben a Francia Akadémia levelező tagjává választotta.

Lajtha László sírja Budapesten. Farkasréti temető: 8/3-1-157/158. Ohmann Béla alkotása

2001-ben posztumusz Magyar Örökség díjban részesült.

2015. június 30-án, születésének évfordulóján a budapesti Károlyi-kertben felavatták szobrát, melyet Gálhidy Péter szobrászművész alkotott.[4]

Főbb művei

Zeneművek

Zongoraművek

  • Op.1. Egy muzsikus írásaiból. Kilenc fantázia zongorára (1913)
  • Op.2. Mesék zongorára (1914)
  • Op.3. Zongoraszonáta (1914)
  • Op.14. Hat zongoradarab (1930)
  • Op. n.: Mesék zongorára II. sorozat (1914–1918) elveszett
  • Prélude zongorára. Andante con moto (1918)
  • Három bölcsődal zongorára (énekhangra és zongorára, 1955–1957)

Kamarazene

  • 10 vonósnégyes. Megjelent az Auer quartett előadásában a Hungarotonnál.

Hárfaötösük és trió.

Kamarazenekari művek

  • Op.33. Szimfónia (“Les Soli”) vonószenekarra, hárfára és ütőhangszerekre (1941)
  • Op.43. Sinfonietta vonószenekarra (1946)
  • Op.62. II. Sinfonietta vonószenekarra (1956)

Szimfonikus zenekari művek

  • Op.19b Zenekari szvit (a Lysistrata c. balettből, 1933)
  • Op.19c Zenekari nyitány (a Lysistrata c. balettből, 1933)
  • Op.21b Hortobágy zenekarra (1935)
  • Op.24. Symphonie (1936)
  • Op.25. Divertissement pour orchestre (1936)
  • Op.27. II. Szimfónia (1938)
  • Op.35. In memoriam. Zenekari darab (1941)
  • Op.38b II. Zenekari szvit (A négy isten ligete c. balettből, 1943)
  • Op.44. Variations pour orchestre sur un thème simple „Les tentations” (1947–1948 ) A Murder in the cathedral c. filmzene része.
  • Op.45a III. Szimfónia (1948) A Murder in the cathedral c. filmzene része.
  • Op.52. IV. Szimfónia („Tavasz”, 1951)
  • Op.55. V. Szimfónia (1952)
  • Op.56. III. Zenekari szvit (1952)
  • Op.61. VI. Szimfónia (1955)
  • Op.63. VII. Szimfónia („Forradalom”, 1957). Eredeti címe „Mártírok siratója”, majd a szerző „Ősz”-re módosította barátok tanácsára. Harmadik tétele a Marseillaise kezdő motívumával indul és harangkondítással induló zsoltár harmadszori ismétlése végén a magyar himnusz első sora következik. A magyar szónál a zenekar hatalmas erővel eltapossa. Egyetlen hazai előadása után csak 1990. október 23-án következett a második előadás, a teljes akkori kormány jelenlétében. 2008-ig nem volt újabb előadás. CD-n csak a Naxos cég adta ki mind a 9 szimfóniát, a Pannon Filharmonikusokkal, uruguay-i karmesterrel (Nicolas Pasquet). Figyelemre méltó párhuzam: Sosztakovics: XI. szimfónia, „Az 1905-ös év” (1957). Rosztropovics információja szerint (a szimfóniák első CD-n megjelent összkiadásának mellékletén olvasható: az '56-os magyar forradalom emlékének szentelte a zeneszerző és erre a műben felhasznált katonadalok szövege is utal.
  • Op.66. VIII. Szimfónia (1959)
  • Op.67. IX. Szimfónia (1961)

Egyházi zene

  • Op.8. Motet pour chant (Mezzo-Soprano, Contralto ou Baryton) avec accompagnement de piano ou d’orgue (1926) – mezzoszoprán, alt vagy bariton szóló, zongora- vagy orgonakíséret (bibliai szövegek)
  • Op.50. Missa in tono phrygio “Missa in diebus tribulationis” (1950) – vegyes kar, zenekar. A Zuglói Filharmónia Szt. István kórusának és zenekarának előadásában, Záborszky Kálmán vezető karnagy vezényletével jelent meg Hungaroton CD-n.
  • Op.54. Missa pro choro mixto et organo (1952) – vegyes kar, orgona. (A 60-as és 70-es években többször elhangzott a belvárosi ferences templom Liszt Ferenc kórusának előadásában, Gergely Ferenc csodálatos orgonakíséretével és szólóival, Dr. Bucsi László pap-karnagy vezényletével. Amíg élt, a zeneszerző ott volt a miséken, amikor ez a műve elhangzott.)
  • Op.60. Magnificat női karra és orgonára (1954) – női kar, orgona
  • Op.65. Trois hymnes pour la Sainte Vierge (1958) – női kar, orgona (szövegek: Anonymus Zagrabiensis, Anonymus Gallicus, Petrus Cardinalis Pázmány)

Kórusművek és énekes művek

  • Op.16. Esti párbeszéd. A hegylakók (1932) – vegyes kar (szöveg: Áprily L.)
  • Op.23. Deux chœurs pour voix mixtes sans accompagnement sur deux poèmes de Charles d’Orléans (1936) – vegyes kar
  • Op.29. Quatre madrigaux pour voix mixtes sur textes de Charles d’Orléans (1939) – vegyes kar
  • Op.32. Hol járt a dal? Kórusmű négyszólamú a capella vegyes karra (1940)
  • Op.34. Három noktürn énekhangra fuvola, hárfa és vonósnégyes kísérettel (1941) – (szoprán hangra)
  • Op.n. Vocalise-Étude (1930) – ének-zongora
  • Három bölcsődal zongorára (énekhangra és zongorára, 1955–1957)

Opera

  • Op.51. A kék kalap. Vígopera két felvonásban (1948–1950) (szöveg: Salvador de Madariaga) Budapesten kétszer adta elő a Kolozsvári Magyar Opera Társulata, egyszer a Thália Színházban, egyszer pedig koncertszerű előadás keretében az Erkel Színházban a MagyarFeszt záróeseményeként 2017.05.22-én. Utóbbiról hangfelvétel készült, melyet előreláthatólag 2017 októberében jelentet meg az Operaház.

Balett

  • Op.19a Lysistrata – balett egy felvonásban (1933) – nagyzenekar (szöveg: Lajtha László-Áprily Lajos, Arisztophanész nyomán)
  • Op.38a Négy isten ligete. Tánckomédia egy felvonásban (1943) – nagyzenekar, zongora négykezes. A mű ősbemutatója 2013. január 24.-én volt a Művészetek Palotájában. Rendező: Galgóczy Judit; karmester: Dénes István; videó látvány: Wallner Ottó; Szereplők: M. Kecskés András, Góbi Rita, Samu Kristóf.
  • Op.39. Capriccio [Bábszínház]. Balett egy felvonásban (1944) – nagyzenekar, zongora négykezes. Három zenekari szvit is készült belőle.

Filmzenék

Népdalfeldolgozások

  • Mikor Csíkból elindultam

Írásai, tudományos művek

Önálló kötetek, cikkek, tanulmányok a népzenével kapcsolatban és más zenei témákban. Kötetek:

  • Játékország. Molnár Imrével, Horváth Jenő rajzaival. 1929 (reprint: 1990)
  • 300 magyar népdal. Kézirat (lappang?, elveszett?)
  • Népzenei Monográfiák I. Szépkenyerűszentmártoni gyűjtés 1954
  • Népzenei Monográfiák II. Széki gyűjtés 1954
  • Népzenei Monográfiák III. Kőröspataki gyűjtés 1955
  • Népzenei Monográfiák IV. Sopron megyei virrasztó énekek 1956
  • Népzenei Monográfiák V. Dunántúli táncok és dallamok I. 1962
  • Lajtha László összegyűjtött írásai; sajtó alá rend., bibliográfiai jegyz. Berlász Melinda; Akadémiai, Bp., 1992
  • Ős és utód nélkül. Fábián László írásai Lajtha Lászlóról. A Lajtha házaspár és Fábián László levelezése; szerk., előszó Solymosi Tari Emőke; OSZK–Gondolat, Bp., 2014

A Lajtha-hagyatékot a Hagyományok Házában őrzik.

Jegyzetek

Források és további információk

Kapcsolódó lapok

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap