Kő-hegy (Szentendre)
 |
Ennek a szócikknek a megírásához egyetlen vagy kevés forrást használtak fel, ezért a szócikk tartalma egyoldalú is lehet. |
| Kő-hegy | |
 | |
| Magasság | 340 m |
| Hely | Szentendre, Pomáz  Magyarország |
| Hegység | Visegrádi-hegység |
| Legmagasabb pont | kb. 340 |
| Típus | vulkáni hegy |
| Kor | több millió éves |
| Elhelyezkedése | |
 Kő-hegy
Pozíció Visegrádi-hegység térképén
| |
 é. sz. 47° 40′ 29″, k. h. 19° 01′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 29″, k. h. 19° 01′ 05″ | |
 | |
A Kő-hegy egy körülbelül 340 méter magas hegy Szentendre és Pomáz határában, Pest megyében, Magyarországon. A Visegrádi-hegység legdélibb hegyeinek egyike. Vulkáni eredetű hegy, a környéki hegyekkel együtt egy kialudt tűzhányó maradványa. Maga a hegy több millió évvel ezelőtt keletkezett, a hegy kövein látszanak a vulkáni maradványok.
Története
A hegy több millió évvel ezelőtt vulkáni hegy volt, a vulkán mára azonban kialudt.
A hegyen az 1840-es években járt Petőfi Sándor. Emlékét ma emléktábla jelzi a hegy pomázi oldalán. Később a hegyen megnyílt a Czibulka János turistaház, amelyet még Kő-hegyi menedékház és Petőfi Sándor turistaház néven ismernek. A hegy ma is népszerű a turisták körében.
Látnivalók a hegyen és közelében
- Kő-hegyi menedékház
- Dömörkapu – régen lakott terület volt, ma már a busz is ritkán jár arra. Az egykori városrész egyik fő látnivalója az itt folyó Bükkös-pataknál a Dömörkapui-vízesés. Szintén látnivalók még az egykori kőbánya, valamint a Dömör-kapui-barlang.
- Vasas-szakadék (öt barlang)
- Kő-hegyi-tó
- Kő-hegyi-barlang
- Kis-kő-hegyi-kőfülke
- Gomba-szikla – érdekes látványosság. Az egykor itt dolgozó vulkáni folyamatok furcsa maradványa. Napóleon kalapja néven is szokták emlegetni.
Érdekesség
- Nem messze a hegytől van egy Kis-kőhegy elnevezésű , 318 méter magas csúcs.
Galéria
-
"Napóleon kalapja" -
A Kő-hegy Szentendre belvárosa felől -
-
Pomáz felől -
A Kis-Kő-hegyi-kőfülke bejárata -
A Dömör-kapui-vízesés -
A Kő-hegy a Dömör-kapu felől
