Könyves Tóth Kálmán (lelkész)
| Könyves Tóth Kálmán | |
 | |
| Született | 1837. augusztus 31. Debrecen |
| Elhunyt | 1924. július 16. (86 évesen) Debrecen |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Könyves Tóth Mihály |
| Foglalkozása |
|
| Halál oka | végelgyengülés |
| Sírhelye | Debreceni köztemető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Könyves Tóth Kálmán témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Könyves Tóth Kálmán (Debrecen, 1837. augusztus 31. – 1924. július 16.) író, református lelkész. Könyves Tóth Mihály református lelkész fia, dr. Könyves Tóth Kálmán unokabátyja.[1]
Életpálya
1837. szeptember 8-án kereszteltetett meg. Tanulmányait nagyrészt szülővárosában végezte. A szabadságharc alatt a szatmári katonai intézetben volt. A világosi fegyverletétel után apja fogságba került (anyját már 9 éves korában veszítette el), ezért ő és három testvére a rokonoknál találtak menedéket. Gimnáziumi tanulmányai közben a német, francia és az angol nyelvet is elsajátította. 1860-ban elvégezte a Debreceni Református Kollégiumban a teológiát, majd egy évig Szepes megyében időzött a német nyelvtudása tökéletesítése végett.
1861-ben külföldre ment és Utrechtben, Párizsban, majd Londonban folytatta tanulmányait. 1863-as hazatérése után Kunszentmiklós, 1866-tól Lacháza, végül 1883-tól Debrecen lelkésze, majd 1884-től a tiszántúli egyházkerület megválasztott tanácsbírója. 1863. november 14-én Debrecenben feleségül vette Budaházi Vilhelminát.[2]
1859-ben, még diákkorában, jelent meg első irodalmi műve, a melyet a különböző tárgyú és természetű munkák egész sora követett. Az elbeszélő, ismeretterjesztő és egyházi irodalomban egyformán jelentékeny munkásságot fejtett ki. 1887-től majd minden fővárosi nevezetesebb lapnak, különösen az ifjúsági folyóiratoknak munkatársa volt, ugyanakkor Garzó Gyula Bibliai Magyarázatainak főmunkatársa. Ezután hosszú ideig munkatársa volt a Vasárnapi Újságnak. Samuel Smiles és Gaston Tissander számos munkáját átdolgozta magyarra.
Főbb művei
- A reformatio története Magyarországon, Budapest, 1872
- Önsegély élet- és jellemrajzokban, Budapest, 1873
- A tudomány vértanúi, Budapest, 1887
- A munka bajnokai, Debrecen, 1887
- Falusi történetek, Budapest, 1890
- A világlátók, Budapest, é. n.
- A gróf Degenfeld család története, Debrecen, 1893
- Életem alkonyán, Debrecen, 1905
- Emlékül (versek), Debrecen, 1913
Jegyzetek
- ↑ In memoriam: dr. Könyves Tóth Kálmán (1929–2007), 2012. szeptember 28. (Hozzáférés: 2013. június 14.)
- ↑ Debreceni ref. egyházközség esketési anyakönyve, 265/1863. folyószám.
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.