Kántorné Engelhardt Anna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pepo41 (vitalap | szerkesztései) 2020. június 11., 10:56-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Kántorné Engelhardt Anna
Életrajzi adatok
Született1791.
Nagyszeben
Elhunyt1854. február 28. (62-63 évesen)[1]
Marosvásárhely
HázastársaKántor Gerzson
A Wikimédia Commons tartalmaz Kántorné Engelhardt Anna témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Anna Engelhardt (Nagyszeben, 1791. – Marosvásárhely, 1854. február 28.) színésznő.

Élete

Pályája 1809-ben indult. Kazinczy Ferenccel való ismeretsége folytán lett magyar színésznővé és midőn első kísérleteivel fellépett, német anyanyelvű volt, a magyar nyelvet még nem beszélte tökéletesen, de idővel nagy buzgalommal tanulta meg Láng Ádám Jánostól. Ő figyelt fel rá, amikor Engelhardt Anna mint cselédlány szolgált Franz Xaver Girzik (1760-1813) német színpadi szerzőnél, a német színtársulat operai rendezőjénél. 1809-ben Kántor Gerzson komikus vette nőül. Játszott hazaszerte különféle színpadokon. Legnagyobb diadalait mégis Pozsonyban aratta, ahová 1825-ben Fehér vármegye az országgyűlés idejére magyar színészeket küldött. 1847-ig mint vándorszínész játszott, utolsó fellépése 1851-ben volt, ekkor, mint a marosvásárhelyi színház pénztárosa dolgozott. Élete végén nagy nyomorban élt, élelemért cserébe tanította be színésznőknek a szerepeket. Később házmesternő is volt, munkájáért cserébe szállást kapott, de dolgozott szakácsnőként is. Jeltelen sírban temették el a katolikus temetőben, halála után két évvel Prielle Kornélia állított számára síremléket.[2] Kántorné volt legkiválóbb tragikai művésznője a régebbi magyar szinészetnek. Életrajzát megírta Szigligeti Ede (Olcsó könyvtár, 57. sz.).

Fontosabb szerepei

Emlékezete

Jegyzetek

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07349.htm, Kántorné. Kántor Gerzsonné; Engelhardt Anna, 2017. október 9.
  2. Kántorné sírja, Ellenzék,1934. április 8. 8. oldal. Online hozzáférés
  3. Hatvan éves Zugló. Zugló: Herminamező Polgári Köre. 1995. 104. o.  
  4. Adatok művészetünk történetéhez. Művészet, VIII. évf. 5. sz. (1909) 332. o.
  5. Kántorné Engelhardt Anna. www.kozterkep.hu (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  6. Gergely Géza: Egy megíratlan életregény, avagy miért szeretem Kántornét? Művelődés, XXXII. évf. 3. sz. (1979. február 1.) 40. o.
  7. Kántorné, Sappho szerepében. www.kozterkep.hu (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  8. Kántorné Engelhart Anna. www.kozterkep.hu (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  9. Budapesti színpadok. Magyar Színpad, X. évf. 51. sz. (1907. február 20.) 2. o.

Források