Káldi György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Ticino (vitalap | szerkesztései) 2021. április 27., 20:46-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Életpályája)
Káldi György
Káldi György portréja. Jakobey Károly festménye (Keresztény Múzeum, Esztergom)
Káldi György portréja. Jakobey Károly festménye (Keresztény Múzeum, Esztergom)
Született1573. február 4.
Nagyszombat
Elhunyt1634. október 30. (61 évesen)
Pozsony
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaszerzetes, bibliafordító
A Wikimédia Commons tartalmaz Káldi György témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Herény nembeli alsó- és felsőkáldi Káldi György (Nagyszombat, 1573. február 4.Pozsony, 1634. október 30.) jezsuita szerzetes, bibliafordító.

Életpályája

Káldi György az esztergomi érsekségnek helyet adó Nagyszombatban született. 1595-ben Bécsben tanult teológiát, majd pappá szentelték. Pázmány Péter pártfogoltjaként 1598-ban Rómába ment, ahol belépett a jezsuita rendbe. 1625-ben Pázmány támogatásával megalapította, és nyomdával szerelte fel a pozsonyi kollégiumot, amelynek haláláig rektora volt. A bécsi udvar és Bethlen Gábor bizalmát egyformán élvezte. Pázmány felszólítására és rendi beosztásban dolgozott szentírásfordításán. Első kézirata 1605-1608 között készült korábbi kísérletek felhasználásával. Az 1626-ban Bécsben megjelent első teljes katolikus magyar nyelvű Szent Biblia.

Sokan úgy vélik, hogy a Vizsolyi Bibliával ellentétben a Káldi-fordítása nem járult hozzá a magyar irodalmi nyelv kialakulásához. Mindez azonban téves elgondolás. Igaz, hogy a Káldi-fordítás nem terjedt el egyből, mert a római katolikus egyház továbbra sem tartotta helyénvalónak, hogy laikusok olvassák a Szentírást. Az első és második kiadás megjelenése között vagy száz esztendő telt el. Mindazonáltal Káldi rendkívüli körültekintéssel fordította a szövegeket, többször is javította és módosított egyes szófordulatokon és kifejezéseken. A ragyogóan szerkesztett mondatok gördülékenyek, az alaposan kiválasztott szavak pedig közérthetők. Teljesen önálló a vizsolyi Bibliától, amelynek egyes hibáit is próbálja kijavítani (pl. a hiányos versek pótlása). A későbbi korokban, így a nyelvújítás korában maga Kazinczy Ferenc a lehető legnagyobb elismeréssel beszél Káldiról, akit a magyar irodalmi nyelv megreformálásánál éppúgy figyelembe vettek a nyelvújítók.[1] [2] Tulajdonképpen ekkor lép méltó helyére a Káldi Biblia a magyar irodalmi nyelv kialakulásában.[3] A katolikus egyház által megjelentetett magyar Bibliák alapkőként határozták meg fordításaiknál Káldi Györgyöt. Tárkányi Béla és Sík Sándor is a Káldi-féle normákat igyekezett megőrizni. A napjainkban is használatos, Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat által megjelentetett Káldi-Neovulgáta is erre a szövegre épül.[4]

Több prédikációs kötete is megjelent. Pozsonyban halt meg.

Művei

Bibliafordítása 1626-ból (Csíki Székely Múzeum)
Máté evangéliumának kezdete

További információk

Jegyzetek

  1. Kazinczy Ferenc. Levelek. Szépirodalmi Könyvkiadó, 150, 217. o., 249–250. o. (1979) 
  2. Aranka Györgynek (Széphalom, 1810. július 1.), gróf Dessewffy Józsefnek (Széphalom, 1814. november 26.), Horváth Endrének (Széphalom, 1816. jún. 8-9.).
  3. Székely Tibor: A magyar bibliafordítások történetéből 1500-1955, Budapest 1957-1999 ISBN 978-963-460-458-7 30. old. Online hozzáférés
  4. A Káldi-Neovulgáta Biblia kiadása. [2018. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 19.)

Források

Kapcsolódó szócikkek