Kádár István György
| Kádár István György | |
| Élete | |
| Született | 1920. április 5. Kraszna |
| Elhunyt | 1981. október 9. (61 évesen) Jugoszlávia |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | vers, színmű |
Kádár István György (Kraszna, 1920. április 5. – Jugoszlávia, 1981. október 9.) magyar költő, műfordító, színműíró.
Életútja[szerkesztés]
Középiskolai tanulmányait a zilahi Wesselényi Kollégiumban fejezte be (1940), egyetemi tanulmányait Kolozsvárt folytatta, majd Budapesten doktorált lélektanból (1944). A szilágysomlyói, krasznai és nagykárolyi líceumokban tanított (1945–52), később Nagybányán, Végváron és Vajdahunyadon református lelkész. Egy jugoszláviai kiránduláson feleségével együtt baleset áldozata lett.
Munkássága[szerkesztés]
Verseket, színműveket írt, családi érzésének és emberszeretetének adva hangot, román költők – Mihai Eminescu, Șt. O. Iosif, Tudor Arghezi – verseit fordította magyarra. Írásait az Ifjú Erdély, Szilágyság, Világosság, Előre, Művelődés, A Hét, Új Élet, Szabad Szó közölte.
Kötetei[szerkesztés]
- Cronica (versek, Kraszna, 1938)
- Napsugár (versek, műfordítások, Szilágysomlyó, 1945)
- Virradat (zenés színmű, Nagykároly, 1952)
Források[szerkesztés]
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0
.svg){kind=small}