Kormos szerkő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kormos szerkő
Chlidonias niger.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 250 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Csérfélék (Sternidae)
Nem: Szerkők (Chlidonias)
Faj: C. niger
Tudományos név
Chlidonias niger
Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kormos szerkő témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kormos szerkő témájú kategóriát.

A kormos szerkő (Chlidonias niger) a madarak osztályának a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe és a csérfélék (Sterniidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európában, Ázsia nyugati részén, Kanadában és az Amerikai Egyesült Államok északi részén honos. Telelni messze délre húzódik, az eurázsiai állomány a trópusi Afrikába vonul.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Chlidonias niger niger
  • Chlidonias niger surinamensis

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 22-24 centiméter, szárnyfesztávolsága 64-68 centiméter, és testtömege 60-86 gramm. Nászruhában koromfekete, nyugalmi tollazata felül szürke, alul fehér színű.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közvetlenül a vízfelszín felett lebegve vadászik rovarokból, apró halakból és lárvákból álló táplálékára.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A költési időszaka május közepétől, június végéig tart. Kisebb telepekben, gyakran más fajokkal vegyesen költ. Fészkét hínárból a vízre készíti. Fészekalja 3 tojásból áll, melyen a két szülő felváltva kotlik 20-22 napig. A fiókák már a kikelés utáni első napon tudnak úszni, de ha nem zavarják meg őket, még két hétig a fészekben maradnak.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Áprilistól novemberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő, főleg a Tiszántúlon.

Védettsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy elterjedési területének köszönhetően a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján mint kevéssé veszélyeztetett faj szerepel, Európában csökken az állománya. Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 250 000 Ft.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]