Komjáti Benedek
Komjáti Benedek 16. századi bibliafordító, erazmista.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Vezetéknevét születési helyétől, Komjáti községtől vehette,[1] de a mai napig nem tisztázott, hogy az ugocsai vagy a nyitrai helységről van-e szó.[2] 1527-29 között a bécsi egyetemen tanult, itt ismerkedett meg Erasmus tanaival, melyeket később híven követett. Tanulmányai költségét a pozsonyi kanonoki fizetéséből fedezte, de hamarosan elvesztette ezt a bevételi forrást.[3] Huszt várába menekült a növekvő török fenyegetés elől, majd 1530-tól Perényi Gáborné Frangepán Katalin nyalábvári udvarában dolgozott Perényi János tanítójaként. Itt kezdte el Szent Pál leveleinek fordítását, melyet 1532-ben fejezett be, és 1533-ban adott ki Krakkóban Perényiné költségén. Ezt követő életéről nagyon keveset lehet tudni, mindössze 1556-ban bukkan fel neve a nagyszombati kereskedők nevei között.[2] Halálának dátuma nem ismert.
Kitekintés: Erasmus tanai [szerkesztés]
Az 1530-as években Erasmus tanai bejárták Európát, és elértek Magyarországra is. Igyekezett megújítani a latin nyelvet, valamint az Újszövetség eredeti szövegét kutatta, sajtó alá rendezte a görög nyelvű verziót. Vallási megújulást szorgalmazott, elítélte a korrupciót, a búcsúcédulák árusítását, a visszaéléseket. Újító gondolatait az angol humanistákkal, Morus Tamással és John Colettel való barátság inspirálta. Üdvözölte Luther tevékenységét, de a reformok megvalósulását az egyház keretein belül képzelte el. Emiatt összeütközésbe került Lutherrel, aki megkérdőjelezte szándékai komolyságát.[4]
Szent Pál levelei magyar nyelven [szerkesztés]
Komjáti nagy műve az Epistolae Pauli lingua hungarica donatae. Az zenth Paal leueley magyar nyeluen műfordítás. A forrás valószínűleg egy, a támogatója tulajdonában lévő korábbi magyar fordítás volt, de ezt nem találta megfelelőnek sem értelmezési sem olvashatósági szempontból. Fordítása során szem előtt tartotta Erasmus tanait, de egyes elméletek szerint a Vulgatát is felhasználta munkája során. A szöveg eleje folyamatosan olvasható, de a későbbi szövegrészeket zárójelekbe tett kiegészítések darabolják fel.[3] Komjáti élt a középkorban elfogadott módszerrel, vagyis mások munkáját is alapul vette sajátjához. Az általa fordított szöveg például számos ponton szó szerinti egyezést mutat a Döbrentei-kódexszel.[5] Komjáti műve egyike a kor legszebb nyomtatványainak, amely Hieronymus Vietor műhelyében készült. A művet fametszetes képekkel és figurális iniciálékkal díszítették. A mester hosszas gondolkodás után döntött a klasszikus betűkészletet mellett, latin nyelvű előszavában büszkélkedik az első, az ő nyomdájában nyomtatott magyar nyelvű kiadvánnyal.[3] Komjáti munkájával új fejezetet nyitott a bibliafordításban, ő nyitotta meg az utat a magyar nyelvű mű megalkotásáig, mely a vizsolyi biblia formájában valósul meg 1590-ben.[6]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ [Magyar Nagylexikon: Kir – Lem. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1993-. p. 228.]
- ^ a b [Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. In: http://mek.niif.hu/03600/03630/html/k/k11829.htm ]
- ^ a b c [Magyar művelődéstörténeti lexikon:középkor és kora újkor.Budapest:Balassi Kiadó,2006. p.30-31.]
- ↑ [Faludy György: Rotterdami Erasmus.Budapest:Alexandra Kiadó,2006.]
- ↑ [Horváth János: A reformáció jegyében. Budapest: Gondolat Kiadó, 1957. p. 28-29.]
- ↑ [Gerézdi Rabán: Janus Pannoniustól Balassiig: Tanulmányok. In: http://mek.niif.hu/07300/07331/07331.doc ]

