Klusinói csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Klusinói csata
Lengyel huszárok rohama
Lengyel huszárok rohama

Konfliktus Orosz–lengyel háború (1605–1618)
Időpont 1610. június 24.
Helyszín Klusino
Eredmény döntő lengyel–litván győzelem
Szemben álló felek
Chorągiew królewska króla Zygmunta III Wazy.svg Lengyel–Litván Nemzetközösség Flag of Tzar of Muscovia.svg Orosz Cárság
Flag of Sweden.svg Svéd Királyság
Parancsnokok
Stanisław Żółkiewski Dmitrij Sujszkij
Jacob De la Gardie
Szemben álló erők
6500–6800 fő,
2 ágyú
30 000 orosz
5000 zsoldos
11 ágyú
Veszteségek
400 5000
Térkép
Klusinói csata (Oroszország)
Klusinói csata
Klusinói csata
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 55° 39′ 27″, k. h. 34° 55′ 48″Koordináták: é. sz. 55° 39′ 27″, k. h. 34° 55′ 48″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Klusinói csata témájú médiaállományokat.

A klusinói csata a Stanislaw Zołkiewski vezette számbelileg kicsiny lengyel sereg győzelme az orosz-svéd sereg ellen 1610. június 24-én.

Előzmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Borisz Godunov cár, aki állítólag megölette IV. (Rettegett) Iván fiát, Dmitrij herceget, megszerezte e trónt. De a bojárok sosem támogatták igazából és titokban arra gyanakodtak, hogy az ő keze van a cárevics halálának ügyében. Ráadásul Lengyelországban Adam Wiśniowiecki knyáz szolgálói közt felbukkant egy férfi 1603-ban, aki magát Dmitrijneknek állította, és megerősítette, hogy Godunov meg akarta gyikolni. Erre válaszul a cár azt híresztelte, hogy az az illető nem más, mint egy Grigorij nevű szerzetes, aki a csudovi klastromból szökött el, de állítását nem tudta alátámasztani, sőt a férfi nagyon is hasonlított a cárevicsre, valamint birtokában volt egy kereszt, amit a trónörökös viselt hajdanán, de a halott gyereken ezt akkor nem találták meg.

Közben Dimitrijt bemutatták III. Zsigmond lengyel király előtt, aki noha megígérte, hogy segítségére lesz, ténylegesen nem támogatta. Dimitrijnek a lengyel mágnások adtak katonákat, aki 1604-re sereget toborzott és benyomult Oroszországba. Egy győzelmet elért a cár ellen, de aztán csapatait ütközetben megverték. Csak Borisz cár halálhíre mentette meg ügyét. A cár fiát, II. Fjodort és anyját egy palotaforradalom során a moszkvaiak megölték. Dimitrijt cárrá koronázták, de nem egészen tíz hónapig uralkodott. Egy Vaszilij Sujszkij nevű bojár, aki az uglicsi gyilkosság ügyében vezette a nyomozást, 1605-ben megerősítette azt, hogy a cárevics él és átállt mellé állt. De miután nyilvánvalóvá váltak az új cár abszolutisztikus törekvései, és mert nem akart a bojárok bábja lenni, ezért összeesküvést szervezett ellene és 1606-ban megölte.

Sujszkij magát IV. Vaszilij néven cárrá koronázta, amit sem Lengyelország, sem Svédország nem ismert el. Rövidesen újabb Dmitrijek léptek fel a színen, köztük az egyik 1610-ben újabb fegyveres támadást indított.

A klusinói csata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ulászló herceg parancsára második Dmitrij oldalán egy sereg indult Moszkva ellen, amelynek parancsnoka, az 1620-as cecorai csatában elesett Stanislaw Zołkiewski volt. A haderő úgy háromezer lovasból és 5000 gyalogosból állt. Vele szemben a cár testvérét Dimitrijt küldte, egy kb. 30 ezer oroszból, 5000 svéd zsoldosból (ezek parancsnoka Jacob de la Gardie), valamint francia, német, s angol zsoldosokból és finnekből álló hadsereggel, mely június 24-én Vajzma melletti klusinói erdőben ütközött meg. A sűrű rengeteg nehezítette a gyalogosokat a mozgásban. A lengyel huszárság egy résen át megrohamozta az elővédben levő orosz-svéd egységeket. Ám az ellenség sorain fönnakadtak és azok visszaszorították őket. Zołkiewski ekkor átrendezte a sorait és gyalogsággal fölzárkózva új támadást indított, ami megbontotta az orosz állásokat és nagy zavarban a zsoldosok nagyobb része elmenekült, mások átálltak a lengyelek mellé. Sujszkij megfutamodott.

A zűrzavar folytatódik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vereség során Vaszilij Sujszkijt félreállították és Lengyelországba száműzték, de a cári trónt sem az állítólagos Dmitrij kapta meg, hanem maga Ulászló. Dmitrij tovább próbálkozott, de az 1603-ban felbukkantéhoz hasonló sorsra jutott, rajta kívül még egy Ál-Dmitrij bukkant fel, aki azonban szintén kudarcot vallott.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Klusinói csata témájú médiaállományokat.
  • Reader's Digest: A Múlt nagy rejtélyei 1990.
  • Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Háborúk lexikona, Atheneaum 2004.
  • Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Csaták kislexikona, Maecenas 2000.