Kisvasúti Bodrog-híd
 |
Ennek a szócikknek a megírásához egyetlen vagy kevés forrást használtak fel, ezért a szócikk tartalma egyoldalú is lehet. |
| Kisvasúti Bodrog-híd | |
| Elhelyezkedése | Bodroghalász |
| Áthidalt akadály | Bodrog |
| Funkció | vasúti híd |
| Teljes hosszúsága | 138 m |
| Átadás ideje | 1914. január |
| Elhelyezkedése | |
 Kisvasúti Bodrog-híd
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 48° 17′ 36″, k. h. 21° 33′ 02″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 36″, k. h. 21° 33′ 02″ | |
 | |
A kisvasúti Bodrog-híd az egykori, 1980-ban felszámolt keskeny nyomközű Bodrogköz-Hegyközi Kisvasút Sárospatak Bodroghalász városrésze mellett, a Bodrog folyón átívelő, 1913-ban átadott vasszerkezetű vasúti híd.
Története
A híd a Bodrogközi Gazdasági Vasút 1913-ban átadott Cigánd-Királyhelmec közti első szakaszának meghosszabbításaként Sárospatakig kiépült szakaszán épült fel 1913-ban, Bodroghalász mellett. A híd átadása 1914. januárban történt meg. Sárospatak Elágazástól Kenézlőig épült szárnyvonal. Az 1924-ben a Sátoraljaújhely-Füzérkomlós között megépült Hegyközi Vasút keskenynyomtávú vasútvonalát 1927-ben a Sátoraljaújhely-Sárospatak szakasz megépítésével összekötötték. 1930-ban felépült a Balsai Tisza-híd is, minek következtében Kenézlő és Balsa között is közvetlen vasúti összeköttetés jött létre. Balsán pedig a Nyíregyházavidéki Kisvasút (NyVKV) hálózatához kapcsolták a vonalat, így közvetlen összeköttetés jött létre Sátoraljaújhely, Sárospatak és Nyíregyháza között és létrejött Magyarország leghosszabb összefüggő kisvasúti hálózata.
A hídon a Bodrogköz-Hegyközi Kisvasút 1980. november 29-i felszámolásáig zajlott a vasúti személy- és teherforgalom. Bár a kisvasút felszámolását követően a vágányokat felszedték, a töltések és a kisvasúti Bodrog-híd vasszerkezete a mai napig megmaradt.
Jellemzői
A vasúti híd két mederpilléren támaszkodva, 3 db 45 m hosszú hídelemmel, 138 m összhosszúsággal épült meg, ezzel Európa leghosszabb keskenynyomközű vasúti műtárgya volt.[1]
