Kiscsepcsény

	Kiscsepcsény (Malý Čepčín)
	; Kiscsepcsény zászlaja
	; Kiscsepcsény zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Stubnyafürdői
Rang	község
Első írásos említés	1254
Polgármester	Miroslava Sumková
Irányítószám	038 45
Körzethívószám	043
Forgalmi rendszám	TR
	Népesség
Teljes népesség	545 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	168 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	464 m
Terület	3,09 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 54′ 10″, k. h. 18° 50′ 25″48.902800°N 18.840200°EKoordináták: é. sz. 48° 54′ 10″, k. h. 18° 50′ 25″48.902800°N 18.840200°E
	Kiscsepcsény weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kiscsepcsény témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. február 13.) ezen a változaton alapul.

Kiscsepcsény (szlovákul Malý Čepčín) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban.

Fekvése

Turócszentmártontól 25 km-re délnyugatra fekszik.

Története

A község területén a 8. században is volt már település. Határában valószínűleg szláv előkelő sírját tárta fel Groó Vilmos 1872-ben a Homôlka halmon. 1936-ban Vojtech Budinský-Krička végzett a helyszínen hitelesítő ásatást.^[2]

A mai települést 1254-ben "Kus Moys, Kysmayus" alakban említik először. Először Kismosócként szerepel, mai nevét a 14. században kapta. 1350-ben Kysmayus-i Ivanka fia János királyi embert említik.^[3] 1351-ben "Chepcsin", 1364-ben "Kysmoych, Kysmoyus", 1398-ban "Kis Moys vulgo Kis Csepcsin", 1554-ben "Kyscsepcsyn" néven szerepel a forrásokban. Namszlav fia János birtoka, majd ivánkai nemeseké, később a Csepcsényieké. 1785-ben 20 házában 120 lakos élt. 1828-ban 27 háza és 153 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "Kis Csepcsény. Tót falu Túrótz Vármegyében, földes Urai Csepcsényi Urak, lakosai katolikusok, fekszik Szent Mihályhoz közel, mellynek filiája, Ivántsától sem meszsze, ’s Jezernitze patakja hasíttya, melly kedves ízű halakkal, bővségesen kedveskedik lakosainak. Határja jó termékenységű, vagyonnyai külömbfélék."^[4]

Fényes Elek geográfiai szótárában "Kis-Csepcsény, tót falu, Thurócz vmgyében, 56 kth., 96 evang. lak., az itt elfolyó Zsarnovicza patakjában sok halat fognak. F. u. Csepcsényi család." [1]

A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 230, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 520 lakosából 509 szlovák volt.

2011-ben 520 lakosából 476 szlovák volt.

Nevezetességei

Nemesi kúria a 19. század első feléből.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vojtech Budinský-Krička 1936: Zpráva o výskume „Homôlky“ v Malom Čepčíne (okr. Turčiansky sv. Martin) r. 1936. Sborník Múzeálnej Slovenskej Spoločnosti XXX, 94-99. (Budaváry néven)
↑ Teiszler Éva 2013 (szerk): Anjou-kori oklevéltár XXXIV. 1350. Budapest - Szeged, 298 No. 529.
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vojtech Budinský-Krička 1936: Zpráva o výskume „Homôlky“ v Malom Čepčíne (okr. Turčiansky sv. Martin) r. 1936. Sborník Múzeálnej Slovenskej Spoločnosti XXX, 94-99. (Budaváry néven)

[3] Teiszler Éva 2013 (szerk): Anjou-kori oklevéltár XXXIV. 1350. Budapest - Szeged, 298 No. 529.

[4] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[1]

[2]

[3]

[4]