Kiscsepcsény
| Kiscsepcsény (Malý Čepčín) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Stubnyafürdői |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1254 |
| Polgármester | Miroslava Sumková |
| Irányítószám | 038 45 |
| Körzethívószám | 043 |
| Forgalmi rendszám | TR |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 545 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 168 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 464 m |
| Terület | 3,09 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 54′ 10″, k. h. 18° 50′ 25″Koordináták: é. sz. 48° 54′ 10″, k. h. 18° 50′ 25″ | |
| Kiscsepcsény weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kiscsepcsény témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kiscsepcsény (szlovákul Malý Čepčín) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban.
Fekvése
Turócszentmártontól 25 km-re délnyugatra fekszik.
Története
A község területén a 8. században is volt már település. Határában valószínűleg szláv előkelő sírját tárta fel Groó Vilmos 1872-ben a Homôlka halmon. 1936-ban Vojtech Budinský-Krička végzett a helyszínen hitelesítő ásatást.[2]
A mai települést 1254-ben "Kus Moys, Kysmayus" alakban említik először. Először Kismosócként szerepel, mai nevét a 14. században kapta. 1350-ben Kysmayus-i Ivanka fia János királyi embert említik.[3] 1351-ben "Chepcsin", 1364-ben "Kysmoych, Kysmoyus", 1398-ban "Kis Moys vulgo Kis Csepcsin", 1554-ben "Kyscsepcsyn" néven szerepel a forrásokban. Namszlav fia János birtoka, majd ivánkai nemeseké, később a Csepcsényieké. 1785-ben 20 házában 120 lakos élt. 1828-ban 27 háza és 153 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "Kis Csepcsény. Tót falu Túrótz Vármegyében, földes Urai Csepcsényi Urak, lakosai katolikusok, fekszik Szent Mihályhoz közel, mellynek filiája, Ivántsától sem meszsze, ’s Jezernitze patakja hasíttya, melly kedves ízű halakkal, bővségesen kedveskedik lakosainak. Határja jó termékenységű, vagyonnyai külömbfélék."[4]
Fényes Elek geográfiai szótárában "Kis-Csepcsény, tót falu, Thurócz vmgyében, 56 kth., 96 evang. lak., az itt elfolyó Zsarnovicza patakjában sok halat fognak. F. u. Csepcsényi család." [1]
A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 230, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 520 lakosából 509 szlovák volt.
2011-ben 520 lakosából 476 szlovák volt.
Nevezetességei
- Nemesi kúria a 19. század első feléből.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vojtech Budinský-Krička 1936: Zpráva o výskume „Homôlky“ v Malom Čepčíne (okr. Turčiansky sv. Martin) r. 1936. Sborník Múzeálnej Slovenskej Spoločnosti XXX, 94-99. (Budaváry néven)
- ↑ Teiszler Éva 2013 (szerk): Anjou-kori oklevéltár XXXIV. 1350. Budapest - Szeged, 298 No. 529.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
A Stubnyafürdői járás települései | ||
|---|---|---|
Stubnyafürdő (Turčianske Teplice) Berestyénfalva (Brieštie) · Bodorfalva (Bodorová) · Borcfalu (Borcová) · Felsőstubnya (Horná Štubňa) · Ivánkafalva (Ivančiná) · Kiscsepcsény (Malý Čepčín) · Kisraksa (Rakša) · Márkfalva (Jazernica) · Moskóc (Moškovec) · Mosóc (Mošovce) · Nagycsepcsény (Veľký Čepčín) · Tótpróna (Slovenské Pravno) · Turcsek (Turček) · Turócábrahámfalva (Abramová) · Turócandrásfalva (Ondrašová) · Turócbalázsfalva (Blažovce) · Turócborkút (Budiš) · Turócerdőd (Liešno) · Turócjeszenő (Jasenovo) · Turóckelemenfalva (Kaľamenová) · Turócliget (Háj) · Turócmeggyes (Čremošné) · Turócnémeti (Sklené) · Turócrudnó (Rudno) · Turóctölgyes (Dubové) |  | |
