Király József (püspök)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a püspökről szól. Hasonló címmel lásd még: Király József (egyértelműsítő lap).
Király József
Pécs püspöke
Király József püspök mellszobra Dunamocs községben
Király József püspök mellszobra Dunamocs községben
Született1737. április 4.
Komárom
Elhunyt1825. június 17.
Balatonfüred
Felekezetrómai katolikus egyház
Püspökségi ideje
1807. október 30. – 1825. június 17.
Előző püspök
Következő püspök
Görgey Márton
Szepesy Ignác
Király József a Catholic Hierarchy-n

Király József (Komárom, 1737. április 4. – Balatonfüred, 1825. június 17.[1]) római katolikus püspök volt Pécs városában, a korabeli tudomány és irodalom pártfogója.

Édesanyja Jókay Kata, az ő testvére, Jókay Sámuel pedig dédapja Jókai Mórnak.[2]

Életrajza[szerkesztés]

A teológiát Nagyszombatban végezte.[1] 1764-ben Dunamocson, utána 1794-ben Udvardon volt plébános.[1] 1805-ben esztergomi kanonokká és a nagyszombati papnevelő rektorává nevezték ki. Az 1807. évi országgyűlésen képviselő volt,[3] és ugyanezen évben 71 évesen választották meg pécsi püspöknek, mely címet csaknem két évtizedig viselhette. Számos alapítványt tett,[4] például a mohácsi csata évfordulóján létrehozott egy 3000 koronás alapítványt, amely arra lett volna hivatott, hogy biztosítsa az ütközet méltó megünneplésének feltételeit. A katolikus ifjúság nevelésére iskolai ösztöndíjat alapított,[3] és az egyházmegye elaggott papjai intézete számára 10 000 forintot adományozott. A pozsonyi zsinaton a Káldy-fordította szentírás megjobbítására alakult bizottság elnöke volt. Az 1820-as rendelet alapján megtiltotta a további temetkezéseket a székesegyház talajába, ekkor alakították ki a püspöki és a káptalani kriptát is.[5] A püspök egyébként annyira nem érezte otthonának Pécs városát, hogy a Püspöki Palotára kiíratta: „szállás ez, nem ház”. Nem is a Mecsek alján halt meg, hanem egy balatonfüredi gyógykezelés közben, 1825-ben.

Király József püspök előde 1807-ig Görgey Márton volt, utána pedig Szepesy Ignác (1828-1838) következett.[6]

Király utca[szerkesztés]

Bővebben: Király utca (Pécs)

Király József püspökről kapta nevét Pécs híres sétálóutcája. 1820. március 27-én hatalmas tűzvész következtében leégett a Budai városrész épületeinek csaknem egytizede.[7] Dr. Ódor Imre, a Baranya Megyei Levéltár igazgatója szerint a püspök kiemelkedő szociális érzékenysége késztette arra a városvezetőket – a tűzvész után csaknem fél évszázaddal, 1864-ben, hogy a város fő utcáját Király Józsefről nevezzék el.[1]

Csatatéri emlékkápolna[szerkesztés]

Bővebben: Csatatéri emlékkápolna

A mohácsi klasszicista stílusú kápolnát (Fájdalmas Szűz) 1816-ban Király József pécsi püspök építtette a mohácsi ütközetben elesettek emlékére. A kápolnában látható ifj. Dorfmeister István két híres festménye. Az egyik kép az 1526-os mohácsi csatát és II. Lajos király tragédiáját ábrázolja, másikon pedig az úgynevezett második mohácsi csata, az 1687-es győztes ütközet egy jelenete látható. A kápolna üvegablaka – Haranghy Jenő alkotása – Kanizsai Dorottyát, Perényi Imre nádor feleségét örökíti meg. Kanizsai Dorottya volt az, aki az 1526-os csata után jobbágyaival eltemette a csatatéren elhunyt katonákat.[8]

Művei[szerkesztés]

  1. Dicsőséges szent István Magyarország első királyának és apostolának tiszteletére intéztetett beszéd, melyet a nemes magyar nemzet nemzeti jeles inneplése alkalmatosságával Bécsben a t. p. kapuczinusok templomában kis-asszony havának 21-ik napján 1803
  2. Ondo officii divini peragendi juxta ritum breviarii, et missalis romani anno a Chr. n. 1818. in usum dioecesis Quinque-Ecclesiensis editus. Quinque-Ecclesiis, 1818.(Ugyanaz 1819-re Pest, 1818., 1820-ra Uo. 1819., 1822-re, Uo. 1822. és 1823-ra, Uo. 1823)
  3. Kéziratban: Levele B. Dániel őrgeneral özvegyének Borbereki Lárának férje halálát jelentő szomorú levelére felelete 1810. aug. 12. (Másolat a budapesti egyetemi könyvtárban a Szilasy János-féle gyűjteményben 4rét 86. 1. sz.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c d Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 393. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  2. ↑ Jókay család. (Ásvai.) | Nagy Iván: Magyarország családai | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. április 29.)
  3. ↑ a b Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 394. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  4. ↑ [1][halott link]
  5. ↑ www.pecs.egyhazmegye.hu/puspokseg_tortenete.html. [2009. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 1.)
  6. ↑ www.pecs.egyhazmegye.hu/puspoki_arckepcsarnok.html. [2011. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 26.)
  7. ↑ Márton Ferenc cikke a Pécsi Extra Hírekben.[halott link]
  8. ↑ www.vendegvaro.hu. [2009. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 1.)

Források[szerkesztés]

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
  • Németh Vilmos 1892-1893: Néhai Király József püspök által Komárommegye kath. nemes ifjúsága részére tett iskolai ösztöndíjalapítvány története 1814-től 1861-ig, az alkotmány visszaállításáig.


Előde:
Görgey Márton
Pécsi püspök
1808–1825
 Utóda:
Szepesy Ignác
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Király_József_(püspök)&oldid=25658262”