Királycsőricse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Királycsőricse
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Seregélyfélék (Sturnidae)
Alcsalád: Seregélyformák (Sturninae)
Nemzetség: Lamprotornini
Nem: Cosmopsarus
Faj: C. regius
Tudományos név
Cosmopsarus regius
(Reichenow, 1879)
Szinonimák

Lamprotornis regius

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Királycsőricse témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Királycsőricse témájú médiaállományokat és Királycsőricse témájú kategóriát.

A királycsőricse (Cosmopsarus regius) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a seregélyfélék (Sturnidae) családjába tartozó faj.

Besorolása vitatott, az újabb kutatások a Lamprotornis nembe helyezik Lamprotornis regius néven.

Előfordulása[szerkesztés]

Kelet-Afrikában, Etiópia, Szomália területén, valamint Kenya északkeleti és Tanzánia északkeleti részein honos.

Nyílt szavannák, bozótos területek és nyílt erdők madara, olykor a külvárosi kertekben is megjelenik.

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 35 centiméter, de ebből jelentős rész esik hosszú farkára. Háta, nyaka és válla fénylő zöldeskék színű. Ezzel éles ellentétben hasa élénksárga. Mellén lila folt látható. Tollazata fénylő.

Életmódja[szerkesztés]

Bár közeli rokona a fényseregélyeknek (Lamprotornis nem), de megjelenése és életmódja is jelentősen eltér azokétól. A főleg gyümölcsevő fényseregélyekkel szemben a királycsőricse elsősorban kisebb állatokkal, így rovarokkal, pókokkal, férgekkel és csigákkal táplálkozik, melyeket a talajon vagy a levegőben kap el. Gyümölcsöt csak kiegészítésképp fogyaszt.

Kis, 3-10 egyedből álló csoportokban él. Ha a csoport megriad, akkor hangosan fütyülve emelkednek fel a madarak a magasba. Egy-egy csoport igen összetartó, nemcsak táplálkozás közben, de a fészkelési időszakban is egymás mellett élnek és a csoport tagjai segítenek egymásnak a fiókák felnevelésében is.

Szaporodása[szerkesztés]

Faodúba vagy sziklaodúba fűből építi gömb alakú fészkét, tollakkal béleli. A tojó 4-5 tojást rak, melyeken felváltva költenek a hímmel 12 napig. A fészek építésében, a kotlásban és a fiókák nevelésében mindkét szülő részt vesz.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Königsglanzstar című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]