Királycsőricse
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Cosmopsarus regius (Reichenow, 1879) |
||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
|
Lamprotornis regius |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Királycsőricse témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Királycsőricse témájú médiaállományokat. |
A királycsőricse (Cosmopsarus regius) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a seregélyfélék (Sturnidae) családjába tartozó faj.
Besorolása vitatott, az újabb kutatások a Lamprotornis nembe helyezik Lamprotornis regius néven.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Kelet-Afrikában, Etiópia, Szomália területén, valamint Kenya északkeleti és Tanzánia északkeleti részein honos.
Nyílt szavannák, bozótos területek és nyílt erdők madara, olykor a külvárosi kertekben is megjelenik.
[szerkesztés] Megjelenése
Testhossza 35 centiméter, de ebből jelentős rész esik hosszú farkára. Háta, nyaka és válla fénylő zöldeskék színű. Ezzel éles ellentétben hasa és torka élénksárga. Mellén lila folt látható. Tollazata fénylő.
|
|
[szerkesztés] Életmódja
Bár közeli rokona a fényseregélyeknek (Lamprotornis nem), de megjelenése és életmódja is jelentősen eltér azokétól. A főleg gyümölcsevő fényseregélyekkel szemben a királycsőricse elsősorban kisebb állatokkal, így rovarokkal, pókokkal, férgekkel és csigákkal táplálkozik, melyeket a talajon vagy a levegőben kap el. Gyümölcsöt csak kiegészítésképp fogyaszt.
Kis, 3-10 egyedből álló csoportokban él. Ha a csoport megriad, akkor hangosan fütyülve emelkednek fel a madarak a magasba. Egy-egy csoport igen összetartó, nemcsak táplálkozás közben, de a fészkelési időszakban is egymás mellett élnek és a csoport tagjai segítenek egymásnak a fiókák felnevelésében is.
[szerkesztés] Szaporodása
Faodúba vagy sziklaodúba fűből építi gömb alakú fészkét, tollakkal béleli. A tojó 4-5 tojást rak, melyeken felváltva költenek a hímmmel 12 napig. A fészek építésében, a kotlásban és a fiókák nevelésében mindkét szülő részt vesz.
[szerkesztés] Forrás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Königsglanzstar című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. A fordítás eredetijének szerzőit az eredeti cikk laptörténete sorolja fel.
- A világ madarai, Budapest, Panem Kft, 1994-, ISBN 963-545-006-0 - magyar név
