Ugrás a tartalomhoz

Kerti sármány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen VC-s (vitalap | szerkesztései) 2020. október 22., 10:30-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Szaporodása)
Kerti sármány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Sármányfélék (Emberizidae)
Nem: Emberiza
Faj: E. hortulana
Tudományos név
Emberiza hortulana
Linnaeus, 1758
Elterjedés
A kerti sármány elterjedési területe   költőhely (nyáron)   telelőhely
A kerti sármány elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kerti sármány témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kerti sármány témájú médiaállományokat és Kerti sármány témájú kategóriát.

A kerti sármány (Emberiza hortulana) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a sármányfélék (Emberizidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.[3]

Előfordulása

Európában és Ázsia nyugati részén honos, telelni a trópusi Afrikába vonul. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi füves puszták, cserjések és sivatagok, valamint ültetvények.[4]

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon rendszeres fészkelő volt, de az utóbbi évtizedben nem észleltek költőpárokat. Április és augusztus hónapok között találkozhatunk vele.[5]

Megjelenése

Testhossza 16-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 23-29 centiméter, testtömege 25-36 gramm.[5] Feje hamuszürke, háta verébszínű, hasa rozsdavörös, farktöve barnásszürke, a hímnek barna mellszalagja van. A két külső kormánytollon fehér folt található. Csőre és lábai hússzínűek. Hangja: lágy "ci-ip" vagy füttyentésszerű "cia" éneke elnyújtott zi-zi-zi-zi-zü-zü.

A hím és a ...
tojó

Életmódja

Nyáron főleg rovarokkal táplálkozik, míg télen magvakat fogyaszt.[5]

Szaporodása

Talajon a sűrű fű közé építi fészkét. Fészekalja 3-6 tojásból áll, melyen csak a tojó kotlik. A fiókák hamar elhagyják a fészket, táplálásukban mind két szülő részt vesz, még egy-két hétig.[5]

Tojásai

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy, ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.[5]

Jegyzetek

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. a b c d e Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. január 19.)

Források

További információk