Kerecke
| Kerecke (Керецьки) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás | Szolyvai járás |
| Község | Kerecke község (2020. július 17. – ) |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1132 |
| Irányítószám | 89334 |
| Körzethívószám | +380 3133 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 260 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 28′ 48″, k. h. 23° 13′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 48″, k. h. 23° 13′ 00″ | |
 Kerecke
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kerecke témájú médiaállományokat. | |
Kerecke (ukránul Керецьки [Kerecki]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Szolyvai járásban.
Fekvése
Szolyvától délkeletre, a Borzsa folyó mellett, Kopár, Bereznek és Kovácsrét közt fekvő település.
Nevének eredete
A Kerecke helység-név tisztázatlan etimológiájú, Kiss Lajos szerint Kerekcse talán a ’kerek erdőcske’ helynévből származik, amiből Kerecske>Kerecke alakulhatott. A hivatalos ukrán Керецьки átvétel a magyarból, többes számú alaknak tűnik. (Kiss 2007: 116)
Története
Kerecke nevét 1389-ben említette először oklevél Kerechkey néven.
1419-ben Kerechke, 1451-ben Kereczke néven írták.
Kerecke kenézi telepítésű falu volt, melyet még a Dolhai család tagjai telepítettek a 15. század eleje körül. Később a Dolhaiak nemesi birtoka volt. Lakói ruszin jobbágyok voltak.
1550-ben Dolhai Imre, György, és János, valamint Dolhai Péter özvegyének birtoka.
1600-ban Dolhai János és Lipcsei Perene özvegyének birtoka volt.
1910-ben 2505 lakosából 34 magyar, 242 német, 2222 ruszin volt. Ebből 40 római katolikus, 2249 görögkatolikus, 206 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Máramaros vármegye Dolhai járásához tartozott.
Források
- Sebestyén Zsolt: Máramaros megye helységneveinek etimológiai szótára [1]
