Ugrás a tartalomhoz

Kaszaváralja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 12:35-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB)
Kaszaváralja
(Košecké Podhradie)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásIllavai
Rangközség
Első írásos említés1312
PolgármesterRastislav Čepák
Irányítószám018 31
Körzethívószám042
Forgalmi rendszámIL
Népesség
Teljes népesség1047 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség28 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság379 m
Terület36,91 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 58′ 24″, k. h. 18° 18′ 25″48.973333°N 18.306944°EKoordináták: é. sz. 48° 58′ 24″, k. h. 18° 18′ 25″48.973333°N 18.306944°E
Kaszaváralja
weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaszaváralja
témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kaszaváralja (szlovákul Košecké Podhradie) község Szlovákiában a Trencséni kerület Illavai járásában.

Fekvése

Illavától 7 km-re keletre délkeletre fekszik. A község három részből áll. A Várhegy alatt fekvő Kaszakisváralja és Kaszanagyváralja, valamint az 5 km-re délkeletre fekvő Kopec falurészből.

Története

Területe már az i. e. 1. században lakott volt, ebből a korból számos cserépmaradvány, a puhói kultúra emléke származik. A korai bronzkorból a hallstatti kultúra idejéből bronztű és bronzszekerce került itt elő.

A falut 1397-ben „Utraque Waralya”, Kopec nevű részét „Kopech” alakban említik először. Története szorosan kötődik a felette emelkedő Kasza vára történetéhez. A várat a 13. század közepén Zsámboki Smaragdus ispán apja Ajnárd építtethette. 1312-től említik, ekkor már Csák Mátéé volt, 1321-ig Csák Máté birtoka, majd a 15. században Stíbor vajdáé.

Utolsó tulajdonosa Petrőczy István, akitől 1672-ben Heister tábornagy elfoglalta, majd leromboltatta, azóta pusztul. A települést 1496-ban „Nagh Podradye” és „Kys Podradye” alakban említi oklevél. 1786-ban „Koscha-Podhragy”, a 19. században „Kaszakispohrágy” és „Kaszanagypohrágy” alakban szerepel az írott dokumentumokban.

Kaszanagyváralja 1496-tól bukkan fel külön a forrásokban, mint Kasza várának tartozéka. 1598-ban Kiskaszaváraljával együtt 47 háza volt. 1787-ben 77 házában 87 családban 466 lakos élt. 1828-ban 113 háza és 800 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, vászonszövéssel, teknővájással foglalkoztak. Gőzfűrész is működött egykor a településen.

Fényes Elek szerint „Nagy-Podhrágy, tót falu, Trencsén vmegyében, Kossa fil., 698 kath., 3 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Trencsén.”[2]

Kaszakisváralja is 1496-ban tűnik fel külön. Kezdetben a lengyel származású Stíbor család birtoka volt, majd a 16. századtól a Petrőczyeké, később az Illésházyaké volt. A 18. századg elején Heister tábornok lerombolta. A területén álló vár miatt a kaszai uradalom központja volt, melyhez 22 település tartozott. 1784-ben 67 háza, 81 családja és 397 lakosa volt. 1828-ban 45 házában 321 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek szerint „Kis-Podhrágy, tót f., Trencsén vgyében, Kossa fil. Lakja 552 kath. Határában láthatni a régi Petrócz várnak düledékeit. F. u. többen. Ut. post. Trencsén.”[2]

Vályi András szerint „KOPECZ. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kaszához közel, és annak filiája, határja soványas, vagyonnyai teljesek.”[3]

Fényes Elek szerint „Kopecz, Trencsén m. tót falu, Nyitra vmegye szélén a hegyek közt. Lakja 264 kath., 7 zsidó. Fenyves erdeje, s jó legelője van. F. u. többen. Ut. p. Trencsén.”[2]

A trianoni békeszerződésig mindkét község Trencsén vármegye Illavai járásához tartozott.

Kaszakisváralját és Kopect 1968-ban egyesítették, majd 1975-ben Kaszanagyváraljához csatolták.

Népessége

1910-ben Kaszanagyváraljának 501, túlnyomórészt szlovák lakosa volt, Kaszakisváraljának 411, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1073 lakosából 1065 szlovák volt.[4]

2011-ben 1045 lakosából 960 szlovák volt.

Nevezetességei

  • A falu mellett, hegytetőn állnak Kasza (Košatec) várának csekély maradványai.
  • Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1926-ban épült.

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. a b c Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Archivált másolat. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 10.)

További információk