Közép-Ázsia művészete

Közép-ázsiai művészet két részlettel Afrasziabból: A fejedelem és a ruházatok egyik érdekes mintázata.

Részlet Afrasziabból, a fejedelem palotájának felfestményeiről.

Részlet Afrasziabból, a fejedelem palotájának felfestményeiről: beszélgető fejedelmi urak és udvarhölgyek.

A közép-ázsiai művészetben gyakori sikbeli szimmetriamintákhoz ismerjük meg a sik 17 mintázatát. Mellette egy keretbe helyezett cm típusú lovasminta látható.

Két mintarészlet Pazirikból. Egy "cserepes" cm típus és egy sakktáblához hasonló, de lófejkkel díszített p4m//cm típus.

Két díszítőminta-részlet Afrasziabból: egy pávás ruhaminta a fejedelem viseletéből pg típussal és egy pávasárkányos hálózatos minta cmm//pg típussal.

A közép-ázsiai művészet kutatása

Közép-Ázsia művészete főleg azok számára ismerős, akik a néprajz és a régészet iránt érdeklődnek. Egykori művészetének fölvázolásakor, ha a térképre tekintünk, a szűkebb értelemben vett Közép-Ázsia területét kibővíthetjük annak peremvidékeivel: keleten a Keleti-Turkesztánnal és a tőle északra fekvő hegyvidékkel, az Altáj-hegységgel, valamint a dél-szibériai területekkel. Déli irányban Közép-Ázsia határos azokkal a területekkel, amelyeken Stein Aurél is ásatásokat végzett, a mai Afganisztán és Irán vidékén, ahol egykor a fehér hunoknak, a heftalitáknak és a kusánoknak a birodalma terült el. Az Iránnal szomszédos déli területek után nyugat felé a Kaszpi-tenger vidéke és a Kaukázus előtere következik, s a kör bezárul az Urál-hegység déli területeivel és a tőle keletre fekvő Nyugat-szibériai vidékekkel. Ezekről a Dél-szibériai területekről származnak Nagy Péter cár gyűjteményének ötvös remekei. A Kárpát-medencébe települt, korábban sztyeppei és más népek művészete sok szállal kötődik Közép-Ázsiához. Ezeket a szálakat még évszázadokig fogja bontogatni a régészet, hiszen hatalmas területet fog át az eurázsiai sztyeppén történt népvándorlás kapcsolatainak rendszere.

Régészeti kutatások Közép-Ázsiában

A földrész őskori történelmét az elmúlt században nagy lépésekkel tette megismerhetőbbé az orosz régészet. Az Altáj-hegységben végzett ásatások szkíta királysírokat tártak föl. Rudenko pazyriki ásatásai során került napfényre a leggazdagabb lelet együttes használati tárgyakkal, lovasfölszereléssel, lószerszámmal, kocsival, szőnyegekkel. Tuekta, Basszadár, Pazyrik, aztán a tuvai Arzsán föltárása nyomán az orosz régészet már a 20. század elején megfogalmazta a szibériai szkíta művészet témakörét. Ma már az oroszországi, kínai, mongóliai és kazahsztáni föltárások térben és időben is kiszélesítik e művészeti terület és korszak határait és fokozatosan összekapcsolják a hunokéval is az életmód szoros rokonsága, a gondolati és tárgyi kultúra hasonlósága és például az állatművészet rokonsága alapján (Arzsán 2., Noin Ula, Deresztyuj). Az orosz és mongóliai régészetet az európai és amerikai nagy egyetemek kutatócsoportjai is segítik ezekben a föltárásokban.

Később az orosz régészek romvárosokat ástak ki és tártak föl az ősi Khorezmben, Szogdiában, Baktriában. A legismertebb példa erre Afrasziab, a mai Szamarkand területén fekvő ókori város. Az afrasziábi palotában pompás falfestmények mutatják be a 6.-7. századi közép-ázsiai országnak, Szamarkand fejedelemségének életét a fejedelem fölvonulásával, vadászjelenetekkel.

Igen gazdag a földrésznyi terület művészete intuitív díszítőművészeti fölfedezésekben is.

Szimmetria a közép-ázsiai díszítőművészetben

A közép-ázsiai díszítőművészetben fölismerhető intuitív matematikai fejlesztések legismertebb forráshelyei a paziriki szkíta királysírok leletei és az afrasziábi ill. a pendzsikenti falkép-részletek. A szkíta szőnyegminták a Kr. e. 5. századból, az afrasziábi freskók a Kr. u. 6. századból valók.

A mintázatok matematikája

A síkon 17 féle különböző rend szerint lehet alakzatrendszereket készíteni. Ezeket a típusokat egy-egy kisméretű mintaképpel föl is soroltuk. A mintázatok más és más szimmetria-tulajdonságokkal rendelkeznek.

A két paziriki szőnyegminta cm típusú. A bal oldalin, mint a cserepek a tetőn, sorakoznak a félkörrel szegett mozaikdarabok, melyeknek belső, rátétes díszét váltakozva kétféle mintából szabták ki. Bennük a rátétes dísz ferde sávonként váltakozik, ezért a mintával együtt csak p1 típusú a rendezettsége. A sakktáblaszerűen kockás elrendezésű minta a kép jobb oldalán helyezkedik el. Nyeregtakaró szőnyeg volt. A sakktábla gazdagabb, p4m szimmetriáját csökkenti az, hogy csak minden második "kockába" került egy-egy lófejet formáló rátétes díszítés (ezek felelhetnek meg a sakktábla fekete mezőinek.) Míg a sakktáblán van függőleges és vízszintes tengelyű tükrözés, addig a lófejek ezekből csak a függőleges tengelyű tükrözést őrzik meg.

Az afrasziábi palotában már említett fejedelmi menetben elefántok és tevék is vonulnak, a vendégek nagy része lovakon ül. A fejedelem alakja nagyobb méretű az eredeti falképeken, mint a kíséreté. A fejedelem és a kísérők ruházatának díszítőmintája rokon más sztyeppei díszítésekével és igen érdekes ezeknek a matematikája is. A bal oldali mintán, vízszintes irányban a madarak egyszerűen el vannak tolva a sorban. Függőleges irányban a madarak a lábnyomok rendje szerinti mintaoszlopokat formálnak. Ezért ennek a mintázatnak a jele pg. Ugyanezt a pg mintát látjuk a hálózatban elhelyezkedő, és benne soronként hol jobbra, hol balra néző pávasárkányoknál is. De a hálóminta gazdagabb, annak függőleges és vízszintes tükrözése is van. Ezért ennek a szerkezete cmm. A cmm rendet a pávasárkányok pg rendjével "összeadva" megint az alacsonyabb rendezettségű, tehát a pg mintázati rend marad meg, amit így is írhatunk: cmm//pg.

Irodalom

• Aradi Éva (2008): Egy szkíta nép, a kushánok. A hold fiainak története. Hun-idea Kiadó, Budapest
• Belenickij, A. (1968): Zentralasien (Archaeologia Mundi), Genf;
• Bakay Kornél (1997, 1998): Őstörténetünk régészeti forrásai. I. II. Miskolc;
• Bérczi Sz. (2003): Közép-ázsiai művészet. TKTE-Uniconstant, Budapest;
• Bérczi Sz. (2004): The Role of Curie Principle in Understanding Composite Plane Symmetry Patterns: New Ethnomathematic Relations in Ancient Eurasian Ornamental Arts from Archaeologic Finds of the Period 1. M. B. C. and 1. M. A. D. FORMA, 19/3. pp. 265-277;
• Erdélyi István, Sugár László (1982): Ázsiai lovas nomádok. Gondolat, Budapest;
• Érdy M. (2001): A hun lovastemetkezések. Magyarországért, Édes Hazánkért Kiadó, Székesfehérvár;
• von Gamber O. (1978): Waffe und Rüstunk Eurasiens. Klinkhardt und Biermann, Braunschweig;
• Ghirshman, R. (1964): Persia. From the Origins to Alexander the Great. Thames and Hudson, London;
• Götz László (1995): Keleten kél a Nap. Püski, Budapest;
• von Jettmar K. (1964): Die Frühen Steppenvölker. Baden-Baden;
• László Gyula (1974): A népvándorláskor művészete Magyarországon. Corvina, Budapest;
• Marschak, B. (1986): Silberschätze des Orients, Leipzig;
• Obrusánszky B. (2008): Hunok a Selyemúton. Masszi Kiadó, Budapest;
• Okladnyikov A. P., Martinov A. I. (1983): Szibériai sziklarajzok. Gondolat, Budapest;
• Rolle R. (1980): Die Welt der Skythen. Bucher, Luzern und Frankfurt;
• Rugyenko Sz. I. (1953): Kultura naszelényija gornava Altaja v szkifszkoje vrémja. Akademija Nauk Sz. Sz. Sz. R. Moszkva i Leningrad;
• Talbot-Rice, T. (1965): Ancient Arts of Central Asia, Thames and Hudson, New York;
• Tolsztov Sz. P. (1950): Az ősi Chorezm. Hungária, Budapest;

Külső hivatkozások

• Közép- és Észak-Ázsia Kr. e. 2000-1000 között.
• Szőnyegművészet Közép-Ázsiában.
• Kushán művészet, ruházati emlékek Észak-Indiában.
• Markus mode csatajelenetet rekonstruál egy szogdiánai hun szíjvég alapján.
• A Közép-Ázsia művészete füzet.