Kónya habszegfű

Kónya habszegfű
	Németországi példányok
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Rend:	Szegfűvirágúak (Caryophyllales);
Család:	Szegfűfélék (Caryophyllaceae);
Nemzetség-; csoport:	Sileneae;
Nemzetség:	Habszegfű (Silene);
Faj:	S. nutans;
Tudományos név
	Silene nutans; L.
Szinonimák
Szinonimák
	a faj szinonimái: Cucubalus nutans Lam.; Cucubalus quadrifidus Pollini [Illegitimate]; Cucubalus rubens Roth; Silene brachypoda Rouy; Silene nutans var. brachypoda (Rouy) Molero; Silene nutans subsp. smithiana (Moss) Jeanm. & Bocquet; Silene nutans var. smithiana Moss; a Silene nutans subsp. dubia szinonimái: Silene dubia Herbich; Silene olgiana B. Fedtsch.; a Silene nutans subsp. livida szinonimája: Silene livida Willd.;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kónya habszegfű témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kónya habszegfű témájú médiaállományokat és Kónya habszegfű témájú kategóriát.

A kónya habszegfű (Silene nutans) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjébe, ezen belül a szegfűfélék (Caryophyllaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A kónya habszegfű Európa legnagyobb részén előfordul, az Alpokban mintegy 2000 méter magasságig hatol fel.

Alfajai[szerkesztés]

Silene nutans subsp. dubia (Herbich) Zapal.
Silene nutans subsp. livida (Willd.) Jeanm. & Bocquet

Megjelenése[szerkesztés]

A kónya habszegfű 30-60 centiméter magas, felálló, egyszerű szárú, évelő növény. Főleg alul szőrös, virágzata mirigyszőrös. Hosszú nyelű tőlevelei szálas lapát alakúak, a felső szárlevelek lándzsásak vagy szálasak. A száron 1-3 pár levél van. A virágok fehérek, néha rózsásak, mélyen kéthasábú szirmokkal, bókolók (a növény neve erre utal), bugaszerűen ágas, virágzás előtt egy oldalra hajló, állernyős virágzatban helyezkednek el. A csésze hengeres, 10 erű, legfeljebb 1,5 centiméter hosszú.

Életmódja[szerkesztés]

A kónya habszegfű sovány és félszáraz gyepek, homoki rétek, fenyérek, nyirkos, sziklás és száraz erdők (főleg tölgyesek), száraz cserjések és erdőszélek lakója. Mészkedvelő, a talaj tápanyagtartalmát illetően nem igényes.

A virágzási ideje májustól július végéig tart. Virágait éjjeli lepkék porozzák meg. Jellegzetesen éjjel virágzó növény, amely csak este kezd illatozni.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A hólyagos habszegfű (Silene vulgaris) jellegzetessége, hogy csészéje felfújt, megnyúlt gömbös, hálós, recés erezettel. Levelei lándzsásak vagy lándzsás tojásdadok.

A zöldvirágú habszegfű (Silene viridiflora) szárain több pár levél van, a levelek elliptikus tojásdadok. A virágzat alig ágas, nem bókoló, a szirmok zöldesek. A kónya habszegfűnél jóval ritkább.