Kónya habszegfű
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 németországi példányok |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Silene nutans L. |
||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
a Silene nutans subsp. dubia szinonimái:
a Silene nutans subsp. livida szinonimája:
|
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kónya habszegfű témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kónya habszegfű témájú médiaállományokat. |
A kónya habszegfű (Silene nutans) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjébe, ezen belül a szegfűfélék (Caryophyllaceae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Elterjedése [szerkesztés]
A kónya habszegfű Európa legnagyobb részén előfordul, az Alpokban mintegy 2000 méter magasságig hatol fel.
Alfajai [szerkesztés]
- Silene nutans subsp. dubia (Herbich) Zapal.
- Silene nutans subsp. livida (Willd.) Jeanm. & Bocquet
Megjelenése [szerkesztés]
A kónya habszegfű 30-60 centiméter magas, felálló, egyszerű szárú, évelő növény. Főleg alul szőrös, virágzata mirigyszőrös. Hosszú nyelű tőlevelei szálas lapát alakúak, a felső szárlevelek lándzsásak vagy szálasak. A száron 1-3 pár levél van. A virágok fehérek, néha rózsásak, mélyen kéthasábú szirmokkal, bókolók (a növény neve erre utal), bugaszerűen ágas, virágzás előtt egyoldalra hajló, álernyős virágzatban helyezkednek el. A csésze hengeres, 10 erű, legfeljebb 1,5 centiméter hosszú.
Életmódja [szerkesztés]
A kónya habszegfű sovány és félszáraz gyepek, homoki rétek, fenyérek, nyirkos, sziklás és száraz erdők (főleg tölgyesek), száraz cserjések és erdőszélek lakója. Mészkedvelő, a talaj tápanyagtartalmát illetően nem igényes.
A virágzási ideje májustól július végéig tart. Virágait éjjeli lepkék porozzák meg. Jellegzetesen éjjel virágzó növény, amely csak este kezd illatozni.
Hasonló fajok [szerkesztés]
A hólyagos habszegfű (Silene vulgaris) jellegzetessége, hogy csészéje felfújt, megnyúlt gömbös, hálós, recés erezettel. Levelei lándzsásak vagy lándzsás tojásdadok.
A zöldvirágú habszegfű (Silene viridiflora) szárain több pár levél van, a levelek elliptikus tojásdadok. A virágzat alig ágas, nem bókoló, a szirmok zöldesek. A kónya habszegfűnél jóval ritkább.
Képek [szerkesztés]
-
a növény
-
a természetes
-
élőhelyén
-
virágai közelről
-
-
rajz a növényről
Források [szerkesztés]
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.
- http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-2488633
