Juszkó Béla
| Juszkó Béla | |
| Született | 1877. március 7.[1] Tata[1] |
| Elhunyt | 1969 (91-92 évesen)[2] Bregenz[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde (1893–1897) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Juszkó Béla (Tata-Tóváros, 1877. március 7.[3] – Budapest[4]/Bregenz, 1969.[3]) magyar festő- és grafikusművész.
Életpályája[szerkesztés]
1893–1897 között a budapesti Mintarajziskolában tanult[5], ahol Balló Ede és Székely Bertalan oktatta. 1901-től kiállító művész volt. 1904–1905 között Dachauban tanult ösztöndíjjal; itt Hans Hayek tanította. 1914–1918 között hadifestőként dolgozott. 1945-ben elhagyta Magyarországot.
Munkássága[szerkesztés]
Tanulmányúton járt Németországban, Olaszországban, Törökországban, Bulgáriában és Romániában. A magyar táj és állatvilág realista felfogású festője volt. A Hortobágyon és Bugacon valós szemléletű képeket készített.
Köztéri munkái[szerkesztés]
Díjai[szerkesztés]
- Wolfner Gyula-díj (1922)
- Pállik Béla-díj (1927)
- Vaszary-díj (1936)
- Ipolyi-díj (1940)
Emlékezete[szerkesztés]
- 1981-ben Pasteiner Gyula művészettörténésszel együtt kapott közös emléktáblát Tatán, az Ady Endre u. 10. számú lakóháza falán.[8]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Petőfi Irodalmi Múzeum
- ↑ Faceted Application of Subject Terminology. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
- ↑ a b Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ Budapest Aukció
- ↑ A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói 1871-től a mai napig
- ↑ elpusztult
- ↑ Köztérkép.hu
- ↑ Dr. Kálmán Attila, Kövesdi Mónika, Varga Edit: Emlék-könyv – Tatai emlékművek, emléktáblák, köztéri alkotások, feliratos és faragott kövek adattára. Tata, 2016. Kiadó: Kuny Domokos Múzeum, Tata. ISBN 978-963-7110-60-3
Források[szerkesztés]
- Budapest Aukció
- Kieselbach.hu
- Szabóné Bognár Anikó - Dr. Tombáczné dr. Végh Katalin (szerk.): Megtizedelt évek (Kecskemét, 2014)
További információk[szerkesztés]
- Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolgozta és sajtó alá rendezte: Hubai László. 4. bővített, javított kiadás. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992.; 5. bővített javított kiadás, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2004.
- Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008.
- Sz. Kürti Katalin: Debreceni képzőművészeti adattár. Debrecen, 1998-. = A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996, 1997-1998, 1999, 2000-2001.
- Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. javított és bővített kiadás+Álnévlexikon] Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000. [Folyamatosan bővülő internetes változata: opac.pim.hu]
- Szabó Ákos-Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. Nyíregyháza, Kállainé Virágh Irén, 1997.
- (szerk.) Szentmiklóssy Géza: A magyar feltámadás lexikona 1919–1930. A magyar legujabb kor története, A Magyar Feltámadás Lexikona Kiadása, Budapest, 1930 (2. kiadás: Budapest, 1932)
- Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
- A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.
- A magyar társadalom lexikonja. Budapest, A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
- Pipics Zoltán: Száz magyar festő. Budapest, Sz. István Társulat, 1943.
- Révai új lexikona X. (Hom–Kac). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-280-9