Jota

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aragóniai jota-táncosok

A jota (ejtsd: [chota], a spanyol jota, ez pedig a mozarab *šáwta [sauta] szóból, melynek végső forrása a latin SALTARE, ’táncol, ugrál’) jellegzetes spanyol néptáncok gyűjtőneve, illetve az őket kísérő zene. A stílus a 18. században keletkezett, gyökerei azonban valószínűleg a középkorra vezethetőek vissza. A jotának minden spanyol tartományban kialakult saját változata, a legismertebbek azonban az aragóniai és kasztíliai joták.

Jellemzői[szerkesztés]

A zene üteme 3/4, vagy 6/8. A kísérő zenekar általában bandurriából, lantból, gitárból, oboából, Kasztíliában Dobból, illetve a táncosoknál kasztanyettákból áll. A tánclépések a keringőéhez hasonlóak, bár tartományonként ez nagy változatosságot mutathat. A kasztíliai jota sokkal élénkebb, a táncosok mindkét kezüket – benne kasztanyettával – felfelé tartják, és az ugrólépések jellemzőek. A jota zenéjére általában négysoros versszakokból álló ismert népdalokat (spanyolul coplas) szoktak énekelni. A versszakok éneklési módja legtöbbször a következő képlettel írható le: „2.–1.–2.–3.–4.–4.–1.”; amennyiban a versszak öt sorból áll: „1.–2.–1.–3.–4.–4.–5.” (a számok a verssorokat jelentik). Példák:

Négysoros versszak
  1. Si te’n ves ta ra majada
  2. Y en llevas plenas las botas
  3. Con bellas toñas y chullas
  4. Ya puede aturar las boiras
Y en llevas plenas las botas
Si te’n ves ta ra majada
Y en llevas plenas las botas
Con bellas toñas y chullas
Ya puede aturar las boiras
Ya puede aturar las boiras
Si te’n ves ta ra majada
Ötsoros versszak
  1. Y en setiembre ye la fiesta
  2. D’Echo, lo mío lugar
  3. Los viellos á itar la siesta
  4. Y los chovens á rondar
  5. Que triballo no lis cuesta
Y en setiembre ye la fiesta
D’Echo, lo mío lugar
Y en setiembre ye la fiesta
Los viellos á itar la siesta
Y los chovens á rondar
Y los chovens á rondar
Qué triballo no lis cuesta

A jota ismert zeneszerzők műveiben[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]