Jendrassik Loránd
| Jendrassik Loránd | |
| Született | 1896. augusztus 18.[1] Alsópakony[2] |
| Elhunyt | 1970. július 19. (73 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | egyetemi tanár (1936–1966) |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1921, orvostudomány) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (7/7-1-40/41)[3][4] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jendrassik Loránd (Alsópakony, 1896. augusztus 18.[5] – Budapest, 1970. július 19.[6]) orvos, fiziológus, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora (1969).
 | |
|---|---|
 | Nem található szabad kép.(?) |
 | Jobst Kázmér Doki.Net 1996. 100 éve született Jendrassik Loránd, a magyar klinikai kémia megalapítója. |
Életpályája[szerkesztés]
1918–1923 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Élettani Intézetében dolgozott. 1921-től Leidenben, 1925-től Berlinben ösztöndíjas volt. 1925–1940 között Pécsett az Ángyán János vezette belgyógyászati klinikán a kémiai laboratórium vezetője volt. 1927-ben egyetemi magántanár lett. 1929–1930 között részt vett a Magyar Élettani Társaság (MÉT) megszervezésében, melynek szervező-, majd főtitkára volt. 1936-ban címzetes rendkívüli egyetemi tanár lett. 1940–1945 között a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen az általános élettan tanszékvezetője volt. 1950–1966 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsész-, majd Természettudományi Kara keretében működő Általános Élettani Intézet egyetemi tanára volt. 1966-ban nyugdíjba vonult.
Munkássága[szerkesztés]
Munkássága során a klinikai gyakorlatban használható kémiai és fizikai vizsgáló módszereket dolgozott ki, fotometriás eljárásokat vezetett be, megindította a klinikai kémiai metódusok szabványosítását. Kutatta az idegingerület-átvevő mediátorok szerepét, a harántcsíkolt izomzat összehúzódásának mechanizmusát, a sejtek membránjainak élettanát.
Sírja a Farkasréti temetőben található (7/7-1-40/41).[7]
Családja[szerkesztés]
Szülei Jendrassik Kornél (1868–1931) gépészmérnök és Kégl Aranka voltak. 1926-ban, Pécsett házasságot kötött Katona Margittal.[8] Jendrassik Jenő (1824–1891) fiziológus unokája.[7] Testvére, Jendrassik György (1898–1954) gépészmérnök, Jendrassik Aurél (1904–1927) filozófus, Jendrassik Kornélia (1910–1985).[9]
Művei[szerkesztés]
- Az agyvelő fiziológiai hatóanyagairól (Budapest, 1929)
- Kolloid változások sima izmokon ingeranyagok hatására (Tihany, 1931)
- Die ersten chemischen Prozesse der Muskelkontraktion (Faiszt Józseffel, Budapest, 1957)
- Das Le Chateliersche Prinzip und die Gesetze der Störung dynamischer Gleichgewichte (Budapest, 1956)
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- Heim Pál-díj (1931)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2022. május 12.)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2020. augusztus 15.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ Gyászjelentése
- ↑ a b A Farkasréti Temető 2. - Budapesti Negyed 41. (2003. ősz)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 923/1970. folyószám alatt.
- ↑ A Jendrassik család és a fiatal Jendrassik György
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Tudósnaptár
- Magyar Orvoséletrajzi Lexikon Archiválva 2021. június 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Nemzeti Örökség Intézete
További információk[szerkesztés]
- Sós József: Jendrassik Loránd (Orvosi Hetilap, 1970. 36. sz.).
- A m[agyar] kir[ályi] Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta, szerkesztette és kiadta: vitéz Szabó Pál. Pécs, 1940. Dunántúli ny.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, Magyar Tudománytörténeti Intézet, 1997. 1-2. kötet.
- A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.
- A magyar társadalom lexikonja. Budapest, A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
- Nobilitas 2009. Szerkesztette: Gudenus János József. Budapest, Magyar Történelmi Családok Egyesülete Közhasznú Szervezet, 2009.
- Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. ISBN 978-963-06-7919-0
- Jendrassik Loránd. Pécsi Egyetemi Almanach 1367–1999. (Hozzáférés: 2022. január 28.)
- Révai új lexikona X. (Hom–Kac). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-280-9
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8
