Jendrassik György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jendrassik György
Született 1898. május 13.
Budapest
Elhunyt 1954. február 8. (55 évesen)
London
Nemzetisége magyar
Foglalkozása gépészmérnök

Jendrassik György (Budapest, 1898. május 13.London, 1954. február 8.) Széchenyi-díjas magyar gépészmérnök. A dízelmotorok és gázturbinák fejlesztése terén ért el kimagasló eredményeket.

A Cs–1 gázturbina a budapesti Műszaki Múzeumban

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középiskoláit Budapesten a VIII. kerületi Horánszky utcai reálgimnáziumban – a mai Vörösmarty Mihály Gimnáziumban – végezte. A matematika és fizika iránt különös érdeklődést mutatott, hatodikos korában már tudott integrálni és differenciálni, és 1916-ban megnyerte a Mathematikai és Physikai Társulat fizikaversenyét.Egyetemi tanulmányait 1916-ban kezdte meg a budapesti Királyi József Műegyetem gépészmérnöki karán. 19191920 közötti tanévben Kármán Tódor engedélyével ösztöndíjasként a berlini műszaki egyetemen tanult, ahol többek között Einstein, és Planck előadásait is látogatta. 1922-ben szerezte meg kitűnő minősítéssel a gépészmérnöki oklevelet, és még ugyanebben az évben elkezdett dolgozni a Ganz és Társa – Danubius Villamossági- Gép- Waggon és Hajógyár Rt.-nél. Tevékenységét a Tanulmányi Osztály keretén belül kezdte, amely a fejlesztő, kísérletező részleget jelentette. Első munkái közé tartozott a holland tengerparti helyiérdekű vasút részére szállított újszerű kocsik főtartóinak szilárdsági számítása és a terhelési próbák előkészítése. Ebben az időben a Tanulmányi Osztály központi témája egy középfordulatú semi-dízelmotor kifejlesztése volt. Így Jendrassiknak alkalma nyílt megismerni a dízelmotor elméleti és gyakorlati problémáit. Jendrassik érdeklődése hamarosan a dízelmotorok fejlesztése felé fordult. Több szabadalmat dolgozott ki, amelyekkel a járművekben is alkalmazható kis- és közepes teljesítményű dízelmotorok kifejlesztését alapozta meg. Kétéves fejlesztőmunka után, 1927-ben készült el a Jm 130 típusjelű, egyhengeres motor. Furata 130 mm, lökete 160 mm, és percenként ezer fordulatnál 12 lóerőt teljesített 210 gramm fajlagos fogyasztás mellett . Ezt továbbfejlesztve később a két-, négy és hathengeres változatok is amelyek stabil, vasúti jármű és hajó meghajtására alkalmas kivitelben készültek, és amelyek egyik fő jellegzetessége az előkamrás égéstér volt. 1927-ben a dízelmotorok sikerét látva Az első szabadalmakat és a motorokat még a Tanulmányi Osztály keretein belül dolgozta ki Jendrassik, de 1927 nyarán létrehozták részére az önálló Jendrassik Motorszerkesztési Osztályt. Ez az osztály még Jendrassik halála után is működött, egészen 1958 végéig. A Ganz-Jendrassik motoroknak köszönhetően kezdődött el a vasút motorizálása, de a dízelmotorok a hajózásban és a közúti járművekben is elterjedtek.

Szabadalmait több nagy motorgyár, köztük az akkoriban vezető motorgyártónak számító spanyol Hispano-Suiza és az angol Vickers is megvásárolta. Jendrassik kiválóan tudott németül, franciául, angolul és spanyolul. Nagy nyelvtudására szüksége is volt, mert a vállalat ügyeiben gyakran kellett nyugati országokba utaznia. 1934-ben magánirodát rendezett be, ahol munkatársaival 1934-ben a Hispano-Suiza részére megtervezett egy hathengeres V-elrendezésű dízelmotort. A Ganz Rt. mellett saját irodát is fenntartott. 1934-ben megnősült, feleségül vette Schmall Johannát, Schmall Henrik okleveles építész nagyobbik leányát. Az egyre tökéletesebb Jendrassik-motorok az egész világon ismertté váltak, öregbítették a magyar ipar, a Ganz-gyár és nem utolsósorban Jendrassik György hírnevét. Az állandó motorfejlesztési tevékenység mellett a gázturbinák megvalósításával is foglalkozott. Magánirodájában végezték a majdan megvalósuló gázturbina számára a termodinamikai számításokat.

1936-ban létrehozta a Találmánykifejlesztő és Értékesítő Kft.-t, amely állami támogatást is kapott az 1937-ben elkezdett gázturbina-kísérletekhez, melyet 1938 végére siker koronázott: megszületett a világ első önálló tüzelőtérrel rendelkező kis gázturbinája, 100 LE-s teljesítménnyel és 21,2%-os gazdasági hatásfokkal. Az 1939-40-es években elkészítette a Cs–1 jelű, 1000 LE-re tervezett repülőgép-gázturbinát, ezzel párhuzamosan kísérleteket folytatott járművek részére szánt, 300 LE-s gázturbinával is. A JR 300 típusnevű járműgázturbina leválasztott munkaturbinával készült. Ez a hajtómű volt a világon az első légcsavaros gázturbina. A típusjelzésben a Cs "csónakmotort" jelentett, így akarták a német hírszerzést félrevezetni, hogy ne tegyék rá kezüket a radikálisan új erőforrásra. Az egyre növekedő nehézségek ellenére nem hagyott fel azzal az elképzelésével, hogy a már világhírű motorjaihoz turbófeltöltőt tervezzen. A turbófeltöltővel végzett kísérletei a Ganz-gyárban folytak. Hosszas kísérletezés után látványos eredmény született: a kísérleti motor teljesítményét csupán a középnyomás emelésével sikerült 50%-kal megnövelni. Ez az eredmény 1944-ben szenzációként hatott. Sajnos, a kísérletek során nyert tapasztalatokat a gyakorlatban már nem tudták felhasználni, mert a munkálatokat Budapest ostroma miatt be kellett szüntetni. Közben a Ganz-vállalatnál is növekedett Jendrassik tekintélye, amit követett hatáskörének és rangjának emelkedése. 1939-ig osztályvezető volt, főmérnöki (1927), felügyelői (1930), főfelügyelői (1931) és igazgatói (1936) rangban. 1939-ben a gyár helyettes vezérigazgatójának, 1942-ben vezérigazgatónak nevezték ki. A vezérigazgatóságot csak rábeszélésre, a vállalat érdekében vállalta el. Eredményeit a Magyar Tudományos Akadémia is elismerte, 1943. május 14-én levelező tagjának választotta, székfoglalójára azonban a háború miatt nem kerülhetett sor.

Budapest ostromának elmúltával azonnal megjelent a romos Ganz gyárban és a rá jellemző intenzitással vetette bele magát az újrakezdés munkálataiba. Szakértő tagja lett több külföldre utazó szakmai küldöttségnek, többször utazott a nyugati államokba is, hogy mint a Ganz vezérigazgatója, felelevenítse korábbi üzleti kapcsolatait, amelyek a háború miatt megszakadtak. Az akkori zavaros politikai és gazdasági körülmények nem kedveztek Jendrassik törekvéseinek. Számos támadás érte, ellenséges légkör és bizalmatlanság vette körül. A személyét ért sérelmek miatt, valamint azért, mert kutatómunkáját nem volt módja folytatni, 1947-ben egy nyugati üzleti útjáról nem tért vissza Magyarországra. Rövid ideig Argentínában élt, majd végül Londonban telepedett le. Angilában a Metropolitan Vickers Ltd-nél tovább folytatta a gázturbinákkal kapcsolatos fejlesztőmunkáját, de mellette saját céget is létrehozott. Ennek a cégnek a keretében dolgozta ki utolsó találmányát, a nyomáscserélőt. A Ganz gyárral való kapcsolata 1951-ben véglegesen megszakadt, azt követően, hogy egy Magyarországról érkezett bizottsággal megállapodott abban, hogy hazai szabadalmairól a jövőre nézve lemond. A múltra vonatkozó igényeit azonban fenntartotta. 1954. február 8-án hunyt el. 1990-ben posztumusz Széchenyi-díjat kapott az egész világon elismert gyorsjárású dízelmotorok feltalálásáért.

A Jendrassik-motor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

6 hengeres Ganz-Jendrassik motor 1934-ből

A Jendrassik-motor a következő fontosabb újításokat tartalmazta:

  • Előkamrás égéstér a jobb keverékképzés elérésére és a magasabb üzemi fordulatszám érdekében.
  • Dekompressziós berendezés az indítás és a normál üzemi állapot elérésének meggyorsítására.
  • Rugós adagolószivattyú.

A motort az akkor magasnak számító fordulatszám miatt kisebb sínautókba, hajókba, szerelték[1]

A motorkocsikba való motorokat úgy tervezték, hogy a régebbi benzinmotorok helyére szerelhessék. A Jendrassik-motorral szerelt Árpád motorvonat 2 óra 58 perc alatt teljesítette a BudapestBécs távolságot, épp úgy, mint a korszerű railjet vonatok.[2]

Szabadalmai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Működése során 60 szabadalmi bejelentésen szerepel a neve

Lajstrom- szám A bejelentés napja Osztály jelzete A szabadalom címe

  • 94510 1924.09.09. V/d/2 Belső égésű hőerőgép és ehhez való üzemeljárás
  • 94538 1926.05.21. V/d/2 Tág határok között változó nyomatékkal járható belső égésű hőerőgép
  • 94953 1926.09.30. V/d/2 A tüzelõanyag-szivattyút működtető szerkezet belső égésű hőerőgépek részére
  • 95627 1927.04.21. V/d/2 Kompresszor nélküli, tüzelõanyag-befecskendezéssel dolgozó, belső égésű erőgép
  • 98058 1927.11.22. V/e/1 Szelep, főleg hőerőgépek tüzelõanyag-szivattyúi vagy porlasztói részére
  • 99445 1928.06.25. V/d/2 Tüzelõanyag-szivattyút működtető szerkezet
  • 99555 1928.05.22. V/d/3 Sarló alakú munkaterű, görgős szivattyú vagy motor
  • 100249 1929.03.12. XXI/c Diffusor, fõleg centrifugál szivattyúkhoz és kompresszorokhoz
  • 101099 1929.03.22. V/d/1 Radiális átömlésû gázturbinakerék, elsősorban állandó nyomású gázturbinákhoz
  • 102168 1930.01.01. V/d/2 Kompresszor nélküli tüzelõanyag-befecskendezéssel dolgozó, belső égésű motor
  • 102467 1929.11.21. V/d/2 Löketszabályozó ütközõ nyomólöketükben megfeszített rugóval működtetett tüzelőanyag- szivattyúk részére
  • 103750 1930.07.03. V/d/2 Öblítőszivattyú belső égésű hőerőgépek számára
  • 103785 1930.04.05. V/d/2 Berendezés belső égésű hőerőgépek dugattyúinak kenőolajjal való hűtésére
  • 103968 1930.05.06. XXI/c Dugattyús szivattyú
  • 104125 1930.08.02. V/d/2 Dugattyús szivattyú vagy motor
  • 104590 1930.07.10. V/d/2 Berendezés erőgépek indításának megkönnyítésére
  • 105614 1931.02.19. V/e/2 Eljárás és berendezés áramlások energiájának tárolására és a tárolt energia visszaszolgáltatására
  • 105664 1928.11.30. V/d/2 Átömlő furat vagy csatorna előkamrás rendszerű belső égésű hőerőgépek elégési terében levő válaszfalak, terelőelemek számára
  • 105928 1930.02.07. V/d/2 Tüzelőanyag-szivattyút működtető szerkezet
  • 106412 1930.10.16. XXI/c Eljárás és berendezés folyékony közegek közötti energiaátadásra
  • 106453 1931.05.30. XXI/c Szívóberendezés szivattyúk, elsősorban centrifugál-szivattyúk részére
  • 108105 1932.03.02. V/e/1 Berendezés csövekben áramló közeg hőátadásának fokozására
  • 108126 1932.04.05. V/d/2 Eljárás kompresszor nélküli Diesel motorok befecskendező szerveiben fellépő káros nyomáshullámok kiküszöbölésére
  • 109447 1933.01.10. XVIII/a Hűtő, illetve fűtőfelület cseppfolyós vagy gáznemű közegek részére
  • 109728 1930.04.08. V/d/2 Kétütemű belső égésű hőerőgép
  • 111353 1933.11.11. V/d/2 Eljárás és berendezés forgó tengelycsapok, elsősorban belső égésű hőerőgépek fõ- és forgattyúcsapjainak hűtésére
  • 111446 1933.09.23. V/d/2 Átömlő furat vagy csatorna előkamrás rendszerű belső égésű hőerőgépek elégési terében lévő válaszfalaihoz, terelõelemeihez
  • 111648 1933.01.14. V/d/2 Berendezés előkamrák, légtárolók stb. rögzítésére belső égésű hőerőgépek hengerfejeiben
  • 113629 1935.03.22. V/e/1 Tömszelence
  • 114505 1935.04.01. V/d Üzemi eljárás és berendezés gázturbinákhoz
  • 114689 1935.06.15. V/d/3 Hajtórúd, elsősorban gyorsforgású motorokhoz
  • 114740 1935.04.09. V/d/2 Üzemi eljárás és berendezés belső égésű, befecskendezéses, elsősorban járműveket hajtó dugattyús hőerőgépekhez
  • 117387 1936.06.10. V/d/2 Berendezés motoros járművek hajtómotorainak üzemi ellenőrzésére
  • 117559 1936.07.09. V/e/1 Közös dugattyúhoronyba helyezett dugattyúgyűrűpár
  • 119895 1937.02.13. V/d/2 Munkaeljárás gázturbinákhoz és az eljárás foganatosítására való gázturbina
  • 120477 1935.05.31. XXI/c Forgó aerodinamikus kompresszor
  • 120831 1937.12.24. V/d/1 Szabályozási eljárás gázturbinákhoz és hozzávaló gázturbina
  • 120860 1937.06.26. V/d/2 Berendezés gázturbinákhoz
  • 121918 1938.01.26. V/d/2 Üzemi eljárás égési turbinákhoz és az eljárás kivitelére való turbinaberendezés
  • 121919 1938.04.16. V/d/2 Üzemeljárás és berendezés gázturbinákhoz
  • 123678 1938.07.12. V/d/2 Eljárás sorba kapcsolt és egymástól mechanikailag független turbinákat tartalmazó gépcsoport számára és hozzávaló berendezés
  • 123679 1938.07.14. V/d/2 Eljárás gázturbinák szabályozására és hozzávaló berendezés
  • 124290 1939.04.11. V/d/2 Üzemeljárás és berendezés gázturbinák részére
  • 125513 1935.11.25. V/d/2 Eljárás és berendezés forgó kompresszorok, turbinák vagy ezekből álló gépcsoportok indítására és részterheléssel való üzembentartására
  • 126422 1939.08.02. V/d/2 Hőkicserélő
  • 128044 1940.07.26. V/d/2 Eljárás és berendezés gázturbinatelepekhez a hasznos munkát kifejtő gépegység forgásértelmének megváltoztatására
  • 128045 1940.10.17. XXI/c Eljárás és berendezés kompresszortelepekhez a szállított munkaközek mennyiségének szabályozására
  • 128611 1940.08.28. V/d/2 Tartórendszer meleg munkaközeggel dolgozó forgó gépek, fõleg gáz- és gőzturbinák csapágytokjai számára
  • 130185 1941.07.03. V/e/1 Berendezés csavaró lengések csillapítására
  • 131263 1941.12.20. XVIII/b Szárazoltási eljárás és hozzávaló berendezés
  • 132904 1942.02.26. V/d/2 Eljárás és berendezés gázturbinák üzemének szabályozására
  • 133514 1942.05.22. II/h Hőkicserélő
  • 134340 1942.11.26. V/d/1 Kalorikus turbina, elsősorban gázturbina
  • 134341 1942.11.26. V/d/1 Kalorikus turbina, elsősorban gázturbina
  • 135274 1943.04.16. II/h Felületi hőkicserélő, főleg hűtő
  • 136421 1943.07.13. V/d/2 Eljárás lapátkoszorús forgó gépeknek periódikus jellegű működési folyamat szerint való üzembentartására, s az eljárás kivitelére való gép, illetve gépi berendezés
  • 136611 1943.01.28. II/h Hőtároló betétes hőkicserélő
  • 137368 1943.06.21. V/d/1 Eljárás lapátkoszorús forgó gépeknek váltakozó átáramlási irányban való üzemben tartására, s az eljárás kivitelére való forgó gép
  • 138415 1942.11.10. V/d/2 Eljárás és berendezés változó fordulatszámú munkaturbinát tartalmazó gázturbinatelepek üzemi szabályozására
  • 139149 1946.02.12. XVIII/h Eljárás és berendezés nagy hőfokú gáznemû közegek hűtésére

Külső hivatkozások és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jendrassik György témájú médiaállományokat.