Jakabvölgye

	Jakabvölgye (Jakušovce)
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Sztropkói
Rang	község
Első írásos említés	1454
Polgármester	Ján Smetanka
Irányítószám	090 31
Körzethívószám	054
Forgalmi rendszám	SP
	Népesség
Teljes népesség	40 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	9 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	265 m
Terület	5,50 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 09′ 24″, k. h. 21° 45′ 00″49.156667°N 21.750000°EKoordináták: é. sz. 49° 09′ 24″, k. h. 21° 45′ 00″49.156667°N 21.750000°E
	Jakabvölgye weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Jakabvölgye témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. február 13.) ezen a változaton alapul.

Jakabvölgye (1899-ig Jakusócz, szlovákul: Jakušovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.

Fekvése

Sztropkótól 14 km-re délkeletre, az Olyka-patak és az Ondava között, egy kis patak partján fekszik.

Története

A falut a német jog alapján alapították a 15. században. 1454-ben a sztropkói uradalom részeként „Jakoswagasa” alakban említik először. A 16. században ruszinokat telepítettek ide. A kis falvak közé számított. A 16. századtól a Dessewffy család tulajdonában állt. 1715-ben 6 lakatlan és mindössze egy lakott háza volt. 1787-ben 14 házában 95 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JAKUSÓCZ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Dessőfy Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Porubához 1, Rohozsnyikhoz pedig 1 1/2 órányira, határja két nyomásbéli, rozsot, és zabot terem, földgye hegyes, kősziklás, erdője van, piatza Sztropkón.”^[2]

A 19. században a Keglevich család birtokolta. 1828-ban 20 háza volt 154 lakossal, akik erdei munkákból és fuvarozásból éltek.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jakucócz, orosz falu, Zemplén vmegyében, 150 g. kath., 4 zsidó lak., 256 h. szántófölddel. F. u. Dessewffy. Ut. p. N. Mihály.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Jakabvölgye, azelőtt Jakusócz. Ruthén kisközség. Mindössze 14 háza és 89 gör. kath. vallású lakosa van. Postája és távírója Sztropkó, vasúti állomása Homonna. A sztropkói uradalomhoz tartozott s ennek sorsában osztozott, mígnem azután a Dessewffy, majd a gróf Keglevich család birtokába került. Most idegen kézen van. Görög katholikus temploma 1790-ben épült.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

A második világháború idéjén területén élénk partizántevékenység folyt. 1947-ben lakóinak egy része a Szovjetunióba vándorolt ki. Az itt maradtak egy része Sztropkó üzemeiben dolgozott.

Népessége

1910-ben 83, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 58 lakosából 44 szlovák és 14 ruszin volt.

2011-ben 47 lakosából 25 szlovák és 19 ruszin.

Nevezetességei

Görögkatolikus temploma 1790-ben épült, 1910-ben megújították.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. november 6.)
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. november 6.)

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

[1]

[2]

[3]

[4]

Jakabvölgye (Jakušovce)

Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Sztropkói
Rang	község
Első írásos említés	1454
Polgármester	Ján Smetanka
Irányítószám	090 31
Körzethívószám	054
Forgalmi rendszám	SP
Népesség
Teljes népesség	40 fő (2021. jan. 1.)^[1]
Népsűrűség	9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	265 m
Terület	5,50 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése

é. sz. 49° 09′ 24″, k. h. 21° 45′ 00″49.156666666667, 21.7549.156667°N 21.750000°EKoordináták: é. sz. 49° 09′ 24″, k. h. 21° 45′ 00″49.156666666667, 21.7549.156667°N 21.750000°E
Jakabvölgye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jakabvölgye témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sablon:Sztropkói járás m v sz A Sztropkói járás települései
Sztropkó (Stropkov)
Alsóolsva (Nižná Olšava) · Bányavölgy (Duplín) · Bodzás (Bžany) · Boksabánya (Baňa) · Borosnya (Brusnica) · Bukóc (Bukovce) · Dér (Mrázovce) · Érfalu (Potôčky) · Felsőkrucsó (Kručov) · Felsőolsva (Vyšná Olšava) · Felsőtokaj (Tokajík) · Havaj · Hegyesbisztra (Bystrá) · Hocsa (Chotča) · Jakabvölgye (Jakušovce) · Kisberezsnye (Breznička) · Kisgombás (Gribov) · Kisgyertyános (Vyšný Hrabovec) · Kisolysó (Oľšavka) · Kispolány (Malá Poľana) · Kisvajszló (Vislava) · Kisvölgy (Krišlovce) · Körmös (Kožuchovce) · Körösény (Krušinec) · Köves (Kolbovce) · Lomna (Lomné) · Mákos (Makovce) · Mikó (Miková) · Minyevágása (Miňovce) · Nagyberezsnye (Breznica) · Pataki (Potoky) · Pusztaháza (Korunková) · Sandal (Šandal) · Szálnok (Soľník) · Sztaskóc (Staškovce) · Tizsény (Tisinec) · Turány (Turany nad Ondavou) · Variháza (Varechovce) · Velkő (Veľkrop) · Viskó (Výškovce) · Vladicsa (Vladiča) · Vojtvágása (Vojtovce)