Jácintkék ara
|
|
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Veszélyeztetett |
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Anodorhynchus hyacinthinus Latham, 1790 |
||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
|
Nagy jácintara |
||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Jácintkék ara témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Jácintkék ara témájú médiaállományokat. |
A jácintkék ara vagy nagy jácintara (Anodorhynchus hyacinthinus) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Élőhelye Dél-Amerika középső része. Elterjedési területébe beletartozik Brazília középső-déli részén Pará, Bahia, Minas Gerais és Mato Crosso államok; Kelet-Bolívia és Paraguay északnyugati része. természetes élőhelye az alföldi és folyók menti erdők, mocsarak, szavannák.
Megjelenése [szerkesztés]
Magassága 100 centiméter, testtömege 1500 gramm. A legnagyobb testű papagájfaj. Tollazatatának alapszíne mély kobaltkék. Farkának alsó felülete sötétszürke. Jellemző rá a citromsárga szemgyűrű. Csőre fekete, az alső csőrkávával határos csupasz bőrfelület citromsárga. A nemek hasonlóak.
Életmódja [szerkesztés]
Rendkívül óvatos, igen ritkán látható madár. Ha teheti elbújik az erdő sűrűjében. Általában párban vagy kisebb, maximum 20 példányt számláló csapatokban él. Röpte gyors és iránytartó, a csapatban repülés közben is jól látható a párok szoros együvétartozása. Hangja éles ara-rikoltás. Különböző magvak, gyümölcsök, bogyók teszik ki a táplálékát. Különösen kedveli a pálmadiófélék termését.
Szaporodása [szerkesztés]
Többnyire az őszi hónapokban, faóriások odvaiban költ. Fészekalja 2-4 tojásból áll, melyeken 28-30 napig kotlik a tojó. A kirepülési idő nagyjából három hónap.
Tartása [szerkesztés]
Szigorúan védett madár, így elvileg csak madárparkok és állatkertek tarthatják. A szigorú védelem ellenére élőhelyén még ma is sok egyedet befognak, melyeket illegálisan értékesítenek főleg magánszemélyeknek. A madarak igen értelmesek, hamar megszelídülnek. Több helyen ha az éghajlat megfelelő szabadon is tartják.
Magyarországon korábban csak a Fővárosi Állat- és Növénykertben lehetett jácintarát látni. Jó ideje azonban magánszemélyek tulajdonában is vannak jácintarák.
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. február 5.)
- Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2011. február 5.)
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2011. február 5.)
- Lars Lepperhoff Aras, Eugen Ulmer Verlag, Stuttgart 2004, ISBN 3-8001-3821-2
- Dieter Hoppe Aras, Eugen Ulmer Verlag, Stuttgart 1983, ISBN 3-8001-7081-7

