Izsó Miklós (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gyurika (vitalap | szerkesztései) 2019. augusztus 20., 21:07-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Főbb rendezései)
Izsó Miklós
Született1877. január 10.
Debrecen
Elhunyt1948. január 7.
Székesfehérvár
Állampolgárságamagyar
GyermekeiIzsó Johanna
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Izsó Miklós témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Izsó Miklós (Debrecen, 1877. január 10.[1]Székesfehérvár, 1948. január 7.)[2] színész, rendező.

Életútja

Régi színészcsalád sarja, apja Izsó József Kálmán református színész, Izsó Miklós szobrász öccse volt,[3] anyja a római katolikus Szép Borbála. 1877. január 20-án keresztelték, keresztszülei Madarász Viktor festő és özv. Izsó Miklósné Szerdahelyi Jozefa voltak. Pályáját 17 évesen kezdte. Játszott Debrecenben, Pozsonyban, Temesvárott, Budán és Miskolcon is. Sikerrel működött a Népoperában, 1912. november 8-án tanulmányi ösztöndíjat kapott a Színészegyesülettől. 1917-ben került Szegedre, majd 1919 és 1928 között a kolozsvári színháznak volt a tagja. Az 1920-as évek egyik legtöbbet foglalkoztatott színésze volt, az 1927–28-as évadban 202-szer lépett színpadra Kolozsvárott. Az 1930-as években már rendezéssel is foglalkozott, Nagyváradon és Kolozsvárott működtetett színésziskolát. Halálát szívgyengeség, érelmeszesedés okozta. Felesége Nagy Ilona Mária volt.

Főbb rendezései

  • Madách Imre: Az ember tragédiája
  • Molnár Ferenc: Liliom; Játék a kastélyban
  • Kálmán Imre: A csárdáskirálynő
  • Lengyel M.: Tájfun
  • Szigligeti Ede: Liliomfi
  • Henrik Ibsen: Kísértetek
  • Herczeg Ferenc: Bizánc

Jegyzetek

Források

További információk

  • Kötő József: Közhasznú esmeretek tára. Színjátszó személyek Erdélyben (1919-1940). Kolozsvár, Polis, 2009.
  • Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Pécsi Napló, 1943. április 4.