Ugrás a tartalomhoz

Igor Stravinsky

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Holdkóros (vitalap | szerkesztései) 2021. április 8., 18:32-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Kapcsolódó szócikkek: Kategória cseréje alkategóriára)
Igor Stravinsky
Egy levelezőlapon 1910-ből
Egy levelezőlapon 1910-ből
Született1882. június 17.
Oranienbaum, Pétervári kormányzóság, Orosz Birodalom
Elhunyt1971. április 6. (88 évesen)
New York, New York, Amerikai Egyesült Államok
Állampolgársága
Házastársa
  • Yekaterina Nosenko (1906. január 11. – 1939. március 2.)
  • Vera de Bosset (1940. március 9. – 1971. április 6.)
Gyermekei
  • Soulima Stravinsky
  • Théodore Strawinsky
SzüleiFjodor Ignatyjevics Sztravinszkij
Foglalkozása
Iskolái
  • Szentpétervári Állami Egyetem (1901–, jogrendszer)
  • The Second Saint Petersburg Gymnasium
Kitüntetései
  • Commander of the Military Order of Saint James of the Sword[5]
  • csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán
  • Honorary Member of the International Society for Contemporary Music
  • Royal Philharmonic Society Gold Medal (1954)
  • Léonie Sonnings musikpris (1959)
  • Grammy Award for Best Contemporary Classical Composition (1961)
  • Grammy-díj a legjobb klasszikus zenei albumért (1961)
  • Grammy Award for Best Contemporary Classical Composition (1962)
  • Grammy Award for Best Orchestral Performance (1962)
  • Wihuri Sibelius Prize (1963)[6]
  • Grammy Award for Best Orchestral Performance (1967)
  • Grammy Lifetime Achievement Award (1986)
  • Grammy Lifetime Achievement Award (1986)
  • Grammy Lifetime Achievement Award (1987)
  • Grammy Hall of Fame (1999)
Halál okaszívelégtelenség
SírhelyeCemetery of San Michele[7]

Igor Stravinsky aláírása
Igor Stravinsky aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Igor Stravinsky témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Igor Fjodorovics Sztravinszkij (oroszul: Игорь Фёдорович Стравинский), angolosan, művésznevén: Igor Stravinsky (Oranienbaum, Pétervári kormányzóság, 1882. június 17.New York, New York, 1971. április 6.) orosz zeneszerző, a 20. század egyik legnagyobb hatású zeneszerzője. Műveiért szerzett elismerései mellett zongoristaként és karmesterként is nagy hírnévre tett szert műveinek premierjein nyújtott teljesítményével.

Életútja

Édesapja Fjodor Ignatyjevics Sztravinszkij (1843–1902), kora vezető basszistája.

Stravinsky művei nagy stilisztikai változatosságot mutatnak. Először három balettel tett szert nemzetközi hírnévre, amit Szergej Gyagilev impresszárió megrendelésére készített, és az ő orosz balettje adott elő; ezek: a Tűzmadár (L'Oiseau de feu, 1910), a Petruska (1911) és a Tavaszi áldozat (Le sacre du printemps, 1913). A Tavaszi áldozat, melynek premierje a zene által megosztott közönség soraiban hatalmas zavargást váltott ki, átalakította a jövendő zeneszerzők ritmusszerkezetről alkotott képét, és egy elképzelt ősi Oroszország pogány szertartásairól alkotott víziója máig elbűvöli a hallgatóit.

Első orosz korszaka után az 1920-as években a neoklasszicizmus felé fordult. Ekkor készült művei inkább hagyományos zenei formákat alkalmaztak, és nem ritkán korábbi zeneszerzőknek – mint Bach, Verdi és Csajkovszkij – állítottak emléket. Mavra című vígoperájának bemutatója 1922. június 3-án volt Párizsban. 1924-ben saját művei előadásával elkezdte előadóművészi pályafutását. Oidipus Rex című opera-oratóriumának ősbemutatója 1927. május 30-án volt.

A francia állampolgárságot 1934. június 10-én kapta meg. 1938. november 30-án meghalt Stravinsky lánya, 1939. március 2-án elhunyt a felesége, Katyerina, június 7-én pedig meghalt az édesanyja is. 1939-ben az Egyesült Államokban telepedett le, és a Massachusetts állambeli Cambridge-ben, a Harvard Egyetemen tartotta híressé vált előadás-sorozatát Poétique musicale címen. 1940. március 9-én újra megnősült, Vera Bosset-t vette feleségül. 1945. december 28-án megkapta az amerikai állampolgárságot.

Amerikai tartózkodása első idejében írta Symphony in C (1940), Symphony in Three Movements (1945) és a népszerű Ebony Concerto (klarinét, big band, 1945) című műveit. Az 1950-es évektől kezdve, élete utolsó húsz évében új technikákat alkalmazott, amelyek tömörebbek, erősebb ritmikájúak, harmonikusabbak és összetettebb mintázatúak voltak, mint a korábbi művei. Bonyolultságuktól eltekintve ezeknek a műveknek sok közös vonása van korábbi alkotásaival, például a ritmusos energia, a forma tisztasága, a hangszerelés és a kifejezésmód. Szeriális műveket is írt (például Threni: id est Lamentationes Jeremiae Prophetae, 1958; The Flood, 1962).

Íróként Alexis Roland-Manuellel közösen összeállította a Zene költészete című könyvét, amelyben az a híres állítása szerepel, hogy „a zene önmagán kívül semmit sem képes kifejezni”. Robert Crafttal készített interjúi Robert Craft – Igor Stravinsky: Beszélgetések[8] címen jelent meg. A következő évtizedben öt további köteten dolgoztak együtt. Hazájában, a Szovjetunióban a műveit hosszú ideig nem játszották. 1962-ben, miután rehabilitálták, hazalátogatott szülőföldjére. Egészségi állapota folyamatosan romlott, végül 1971. április 6-án halt meg New Yorkban.

Művei[9]

Operák, színpadi művek

  • A csalogány dala (Le Rossignol), 3 felvonásos opera (1914)
  • Róka (Renard) burleszk történet színpadi énekre és játékra (1916)
  • A katona története (Histoire du soldat) elbeszélésre, játékra és táncra (1918)
  • Mavra, vígopera (1922)
  • Oedipus rex, kétfelvonásos opera-oratórium (1927)
  • Perséphone, melodráma (1933)
  • A léhaság útja (The Rake's Progress), háromfelvonásos opera (1951)
  • Az özönvíz (The Flood), zenés játék (1962)

Balett

  • A tűzmadár (L'oiseau de feu) (1910, átdolgozva 1919/1945)
  • Petruska (Pétrouchka) (1911, átdolgozva 1947)
  • Tavaszszentelő vagy Tavaszi áldozat (Le sacre du printemps) (1913, átdolgozva 1947/1967)
  • Menyegző (Les Noces), négy énekes szólistára, vegyeskarra, négy zongorára, ütőkre (1914–17; 1919–23)
  • Pulcinella, balett Pergolesi nyomán (1920)
  • Apollon musagète, balett (1928, átdolgozva 1947)
  • A tündér csókja (Le baiser de la fée) allegorikus balett (1928, átdolgozva 1950-ben)
  • Kártyajáték (Jeu de cartes) balett három osztásban (1936)
  • Scènes de ballet (1944)
  • Orpheus, balett (1947)

Zenekari művek

  • Esz-dúr szimfónia, Op. 1 (1905-1907)
  • Scherzo fantastique, Op. 3 (1908)
  • Tűzijáték, (Feu d'artifice), Op. 4 (1908)
  • A csalogány dala (Le chant du rossignol) (1917)
  • Fúvósszimfóniák (1920, átdolgozva 1945-1947)
  • Pulcinella szvit (1920)
  • Suite No. 2 kamarazenekarra (1921, a Trois pièces faciles és Cinq pièces faciles No. 5 feldolgozása)
  • Suite No. 1 kiszenekarra (1925, a Cinq pièces faciles Nos. 1-4 feldolgozása)
  • Quatre études (1928, a Trois pièces faciles átdolgozása)
  • Divertimento (szvit Le Baiser de la féeből, 1934)
  • Concerto in Es Dumbarton Oaks, kamarazenekarra (1938)
  • Symphony in C (1940)
  • Circus Polka zenekarra (1942)
  • Four Norwegian Moods (1942)
  • Ode Elegical Chant (1943)
  • Scherzo à la russe
  • Symphony in Three Movements (1945)
  • Concerto in D, Bázel Concerto, vonószenekarra (1946)
  • Tango kamarazenekar számára (1953, 1940-es mű átdolgozása zongorára)
  • Greeting Prelude (1955)
  • 8 Instrumental Miniatures 15 játékosra (1963, a Les Cinq Doigts zenekari változata)
  • Variációk in memoriam Aldous Huxley (1963/1964)

Versenyművek

  • Concerto zongorára, ütőhangszerekre és nagybőgőre (1923-24/1951)
  • Capriccio zongorára és zenekarra (1929/1949)
  • Concerto en ré hegedűre és zenekarra (1931)
  • Movements zongorára és zenekarra (1958/1959)

Kamarazene

  • Trois pièces vonósnégyesre(1914)
  • Rag-Time 11 hangszerre (1917–18)
  • Trois pièces klarinétra (1919)
  • Concertino, vonósnégyesre (1920)
  • Oktett fúvósokra (1923)
  • Duo concertant hegedűre és zongorára (1932)
  • Elégia, mélyhegedűre (1944)
  • Szeptett klarinétra, kürtre, fagottra, hegedűre, brácsára, csellóra és zongorára (1953)
  • Concertino, kiszenekarra (1953) (az 1920-as vonósnégyes átdolgozása)
  • Epitaphium, fuvolára, klarinétra és hárfára (1959)
  • Kettős kánon, vonósnégyesre 'in memoriam Raoul Dufy' (1959)
  • Fanfare for a New Theatre, két trombitára (1964)

Kórusművek

  • Zvedolikij, (A csillagok királya) kantáta (1912)
  • Symphonie de psaumes, (Zsoltárszimfónia) kórusra és zenekarra hegedűk és brácsa nélkül (1930, átdolgozva 1948)
  • Babel kantáta (1944)
  • Mise (1944–48)
  • Kantáta, szopránra, tenorra, női karra és 5 hangszerre (1951–52)
  • Canticum Sacrum tenorra, baritonra, vegyeskarra és zenekarra (1955)
  • Jeremiás siralmai 6 szólista, vegyeskar, zenekar. (1958)
  • A Sermon, a Narrative and a Prayer (Prédikáció, elbeszélés és könyörgés) kantáta altra, tenorra vegyeskarra és zenekarra (1961)
  • Introitus férfikarra és kamaraegyüttesre (1965)
  • Requiem Canticles alt, basszus, vegyeskar, zenekar (1966)

Hangfelvételek

Kották

Magyarul

  • Robert Craft–Igor Stravinsky: Beszélgetések. Válogatás; vál., szerk., előszó, jegyz. Kovács Sándor, ford. Pándi Marianne; Gondolat, Bp., 1987
  • Életem; ford. F. Csanak Dóra, utószó Fábián Imre; Gondolat, Bp., 1969
  • A tűzmadár; szöveg Igor Sztravinszkij balettműve alapján Tallián Mariann, ill. Szimonidesz Hajnalka; Holnap, Bp., 2018 + CD

Jegyzetek

  1. a b LIBRIS, 2012. szeptember 26. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  2. a b igor-stravinsky
  3. https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k65478206/f49.item.r=Stravinsky
  4. a b Catalog of the German National Library (német nyelven). (Hozzáférés: 2024. július 19.)
  5. ENTIDADES ESTRANGEIRAS AGRACIADAS COM ORDENS PORTUGUESAS (portugál nyelven)
  6. https://wihuriprizes.fi/wihuri-sibelius-prize/?lang=en
  7. 995
  8. Moly.hu
  9. Brockhaus–Riemann zenei lexikon, Zeneműkiadó, Budapest, 1985. ISBN 963-330-540-3

Források és irodalom

  • Craft, Robert – Igor Stravinsky: Beszélgetések. Válogatás. Vál.,szerk. ... Kovács Sándor. Ford. Pándi Marianne. Budapest, 1987. Gondolat K. ISBN 963-281-642-0
  • Fábián Imre: A huszadik század zenéje. Muzsikusok, esztéták századunk zenéjéről. Budapest, 1966. Gondolat K.
  • Somfai László: Igor Sztravinszkij: Oktett fúvós hangszerekre in Miért szép századunk zenéje? Szerk. Kroó György. Budapest, 1974. Gondolat K. pp. 113–133 ISBN 963-280-042-7
  • Sztravinszkij, Igor: Életem. Gondolat K., Budapest, 1969.
  • White, Eric Walter: Stravinsky. A zeneszerző és művei. Zeneműkiadó, Budapest 1976. ISBN 963-330-100-9
  • Magyar Nagylexikon 16. Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2003. 295–296. o. ISBN 963-9257-15-X

További információk

Kapcsolódó szócikkek