II. Tamar grúz királynő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Tamar
Grúziai (Kartli) Királyság királya
თამარი II
Uralkodási ideje
1744. július 9./20.1746. április 12./23.
Koronázása Mcheta, Kartli (Grúzia)
1745. október 1./12.
Elődje Perzsa uralom
Utódja II. Tejmuráz
Kaheti Királyság királynéja
თამარ ბაგრატიონი
Uralkodási ideje
1732. december 23.1736.
17381744. július 9./20.
Elődje Dagesztáni N.
Utódja Kaplanisvili-Orbeliani Katalin (Ketevani)
Életrajzi adatok
Uralkodóház Bagrationi-ház
Teljes neve Bagrationi Tamar (Tamari Bagrationi)
Született 1697
Elhunyt 1746. április 12./23. (49 évesen)
Tbiliszi, Kartli (Grúzia)
Nyughelye Szvetichoveli Székesegyház, Mcheta, Kartli (Grúzia)
Házastársa II. Tejmuráz, Kaheti és Kartli (Grúzia) királya (1680–1762)
Gyermekei 1. Herkules (1721–1798)
2. Dávid (1722–1729)
3. János (1726–1736 után)
4. Katalin (Ketevani)
5. Ilona
6. Anna
7. Horasani hercegnő (megh. fiatalon)
Édesapja VI. Vahtang, Kartli (Grúzia) királya (1675–1737)
Édesanyja Kabardiai Ruszudani (–1740)

II. Tamar (1697[1]Tbiliszi, 1746. április 12.[2]/23.[3]), grúzul: თამარი II, grúz királynő (17441746).[4] A Bagrationi-dinasztia tagja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

VI. Vahtang grúz király zászlaja

VI. Vahtang grúz király és a cserkesz származású Ruszudani királyné legidősebb gyermeke. 1712. február 2/13-án Tbilisziben feleségül ment Tejmuráz Kaheti trónörököséhez. Tejmuráz 1732-ben a bátyja halála után II. Tejmuráz néven Kaheti királya lett. A grúz központi királyságot, Kartlit 1723-ban elfoglalták az oszmánok, és Tamar apját, VI. Vahtang grúz királyt elűzték a trónról, aki orosz védnökség alá helyezte magát, és az Orosz Birodalomba emigrált a családjával férjezett lányai kivételével, ahol I. Péter orosz császártól a cári címet kapta.

VI. Vahtang grúz király, II. Tamar királynő apja

Ebben az időben Tamar öccse, Bakar és Tamar nagybátyja, az apjának, VI. Vahtangnak az öccse, Jessze vetélkedett a trónért, amelyben I. Jessze kerekedett felül, és oszmán fennhatóság alatt irányította a Kartli Királyságot a haláláig, 1727-ig. Ezért 1724-ben a vesztes Bakar király követte apját az orosz száműzetésbe. I. Jessze halála után, 1727-től 1736-ig közvetlen oszmán irányítás alá került az ország. Az oszmánokat Nádir perzsa sah űzte ki az országból, és 1737-től 1744-ig közvetlen perzsa irányítás alá helyezte a királyságot, de a perzsa uralom ellen oszmán támogatással felkelések robbantak ki, melyet csak nagy nehézséggel tudtak leverni. Végül Nádir sah engedélyezte a királyság helyreállítását, de sem az időközben 1737-ben Asztrahánban elhunyt VI. Vahtang fiai, többek között a korábbi király, I. Bakar, sem az oszmán orientációt képviselő I. Jessze fiai, akik közül néhányan szintén az Orosz Birodalomba emigráltak, nem jöhettek számításba, ezért VI. Vahtang legidősebb gyermeke, Tamar lett az aktuális trónjelölt, akinek a férje, II. Tejmuráz, Kaheti királya Nádir perzsa császár hű vazallusának számított. VI. Vahtang lányát 1744. július 9/20-án II. Tamar néven királlyá kiáltották ki a férjével együtt Tbilisziben, és 1745. október 1/12-én Mchetában királlyá koronázták őket. A Kaheti Királyságról II. Tejmuráz még 1744-ben lemondott a közös fiuk, Erekle[5] javára. A koronázását követő évben, 1746-ban II. Tamar királynő elhunyt. Kartliban a férje uralkodott haláláig, 1762-ig, amikor is a fiuk, az 1744 óta a Kaheti Királyságot irányító II. Herkules követte apját, és újra egyesítette a két grúz királyságot.

II. Tamar és II. Tejmuráz házasságával a fiukban, II. Herkulesben egyesült a grúz királyi ház, a Bagrationi-dinasztia két ága, a kartli és a kaheti ág, és a kaheti ág uralkodott Grúziában az ország 1801-es orosz bekebelezéséig, és ez a leszármazási vonal számított a grúz királyi ágnak.

II. Tamar királynő a Julián naptár szerint 1746. április 12-én, a Gergely-naptár szerint április 23-án halt meg Tbilisziben, és Mchetában a Szvetichoveli Székesegyházban helyezték végső nyugalomra.[6]

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Toumanoff (1990); Montgomery-Massingberd (1980) szerint 1700-ban született; Dumin & Grebelsky (1996) szerint pedig 1696-ban született.
  2. Julianus naptár szerinti dátum, ahogy a grúzok is számolták az időt 1917-ig
  3. Gergely-naptár szerinti dátum, ahogy az akkori Európa nagy részén számolták az időt.
  4. Grúzia ebben az időben három önálló királyságból: Kartli, Kaheti és Imereti és több kisebb hűbéres fejedelségből állt, melyek közül a Tbiliszi székhelyű Kartli királyait nevezték grúz királyoknak.
  5. A Herkules grúz megfelelője.
  6. Sovereigns, Kingdoms and Royal Landmarks of Europe – 2010. november 29.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dumin, Stanislav & Petr Grebelsky: The Families of the Nobility of the Russian Empire, Third Volume, Princes, Moszkva, Likominvest, 1996.
  • Montgomery-Massingberd, Hugh szerk.: Burke's Royal Families of the World, Volume II Africa & the Middle East, Burke's Peerage Ltd., London 1980.
  • Tardy Lajos: Kaukázusi magyar tükör. Magyarok, grúzok, cserkeszek a kezdetektől 1848-ig, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988.
  • Toumanoff, Cyrille: Les Dynasties de la Caucasie Chrétienne de l'Antiquité jusqu'au XIXe siécle. Tables généalogiques et chronologique, Roma, 1990.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző
Perzsa uralom
Grúzia királya BagrationCOA.JPG
1744 – 1746
Következő
II. Tejmuráz
Előző
Dagesztáni N.
Kaheti királynéja BagrationCOA.JPG
1732 – 1736
1738 – 1744
Következő
Kaplanisvili-Orbeliani Katalin