XII. György grúz király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
XII. György
George XII of Georgia.jpg
XII. György grúz király

Grúziai (Kartli) Királyság királya
XII. György (Giorgi XII)
Uralkodási ideje
1798. január 12./22.1800. december 28./1801. január 9.
Koronázása Tbiliszi
1799. december 5.
Elődje II. Herkules
Utódja XII. Dávid
Kaheti Királyság királya
III. György
Uralkodási ideje
1798. január 12./22.1800. december 28./1801. január 9.
Koronázása nem volt külön koronázás
Elődje II. Herkules
Utódja XII. Dávid
Életrajzi adatok
Uralkodóház Bagratida-dinasztia
Teljes neve Bagrationi György (Giorgi Bagrationi)
Született 1746. október 9.
Elhunyt 1800. december 28./1801. január 9. (54 évesen)
Tbiliszi, Grúzia
Nyughelye Szvetichoveli Székesegyház, Mcheta
Házastársa 1. Andronikasvili Katalin (Ketevani) hercegnő (1745–1782)
Házastársa 2. Cicisvili Mária (Mariami) királyné (1768–1850)
Gyermekei 23 gyermek
Édesapja II. Herkules grúz király (1721–1798)
Édesanyja Abasidze Anna királyné (1730–1749)

XII. György (1746. október 9/20.[1]Tbiliszi, Grúzia, 1800. december 28./1801. január 9.), grúzul: გიორგი XII, grúz király, a Bagratida-dinasztia királya. II. Tamar grúz királynő unokája.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja II. Herkules grúz király, anyja Abasidze Anna királyné, Zaal Abasidze herceg lánya.

Apját, II. Herkulest követte a trónon. XII. Györgyöt kevésbé érdekelték az államügyek, inkább az élvezetek, ezért el is hízott és szívgyengeségben halt meg, mint az apja. Mélyen vallásos volt. Szent Györgyöt ábrázoló ikonok gyűjtésével és restaurálásával foglalkozott. Apjának harmadik felesége, Dadiani Dária (Daredzsán) királyné (17381807) a saját fiainak szerette volna a trónt biztosítani mostohafia halála esetére, de XII. György elsőszülött fiát, Dávidot jelölte a trónra, melyet elfogadtatott az 1783-as Georgijevszki Szerződés értelmében a Grúzia felett főhatalmat gyakorló Oroszország uralkodójával, I. Pál orosz cárral. Halála után fia, XII. Dávid csak rövid ideig uralkodhatott, hiszen az oroszok nem erősítették meg királyi hatalmát, ezért nem a fiát, hanem XII. Györgyöt tekintik Grúzia utolsó uralkodójának.

XII. György özvegye, Cicisvili Mária (Mariami) királyné (17681850) azzal a tettével írta be magát a világtörténelembe, hogy mikor az orosz cár küldötte, Lazarev örmény származású tábornok, aki azért érkezett, hogy a grúz királyi család tagjait Oroszországba szállítsa, bejelentette az orosz cár parancsát a királynénak, a körülötte levő gyermekeit védelmezve személyesen szúrta le a tábornokot, aki belehalt a sérüléseibe.[2] A deportálást így sem kerülhette el, de az orosz uralkodó nem vonta felelősségre e tettéért a grúzok szemében hős és hazafias királynét.

A grúz királyi ház tagjait Oroszországban telepítették le, orosz címeket kaptak, és II. Herkules és XII. György leszármazottai a Gruzinszkij herceg címet kapták, és lefokozták őket egyszerű orosz birodalmi hercegekké, megfosztva őket királyi rangjuktől, és ezután még az uralkodóházak leszármazását nyomon követő, Gothai Almanachból is kihagyták őket.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1. feleségétől, Andronikasvili Katalin (Ketevani) hercegnőtől (17451782), I. Papuna Andronikasvili herceg lányától, 12 gyermek:
    • Dávid herceg (17671819), XII. Dávid néven örökös grúz király orosz hűbérúri megerősítés nélkül (1800/18011801), felesége Ilona királyné (17701836), Simon Abamelik herceg lánya, gyermekei nem születtek
    • János herceg (1768/691839), 1819-től a grúz királyi ház feje, felesége Katalin (Ketevani) hercegnő (17731832), Zurab Cereteli herceg lánya, 1 fiú:
    • Barbara hercegnő (1769/701801), férje Simon-Zoszime Andronikasvili herceg
    • Zsófia hercegnő (1770/711838/40), férje Luarszab Tarkan-Muravi herceg
    • Luarszab herceg (1771–fiatalon)
    • Nino hercegnő (17721847), Mingrélia régense (ur.: 18041806), férje I. Grigol Dadiani (–1804), Mingrélia uralkodó hercege, utódok
    • Salome hercegnő (megh. fiatalon)
    • Bagrat herceg (17761841), felesége Katalin (Ketevani) hercegnő (17801831), Durmiskán Irubakidze-Csolokasvili herceg lánya, 8 gyermek
    • Ripszime hercegnő (17771847), férje Demeter Irubakidze-Csolokasvili herceg (–1847)
    • Salamon herceg (1780–fiatalon)
    • Gaiana hercegnő (1780/811820), György, Kszani hercege (–1864)
    • Tejmuráz herceg (17821846), felesége Ilona hercegnő (17971866), I. Otar Zedgenidze-Amilakvari herceg lánya, gyermekei nem születtek
  • 2. feleségétől, Cicisvili Mária (Mariami) királynétól (17681850), II. György Panaszkerteli-Cicisvili herceg lányától, 11 gyermek:
    • Mihály herceg (1783/851862), nem nősült meg
    • Gábor (Dzsebrail) herceg (17881812), nem nősült meg
    • Tamar hercegnő (1788/891850/51), nem ment férjhez
    • Anna hercegnő (1789/901796/98)
    • Éliás (Illés) herceg (1790/911854), felesége Anasztázia hercegnő (18051882), Grigol Obolenszkij herceg lánya, 14 gyermek
    • József herceg (megh. fiatalon)
    • Szpiridon herceg (megh. fiatalon)
    • Okropir herceg (17951857), felesége Anna hercegnő (1800/011866/68), Pál Kutaisvili gróf lánya, 5 gyermek a feleségétől és 1 természetes leány
    • Simon herceg (1796–fiatalon)
    • Herkules herceg (1797/991859), nem nősült meg
    • Anna hercegnő (18001850), 1. férje Evasztafi (Eustache) Abasidze, 2. férje Dávid Cereteli herceg, 1 gyermek

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az első időpont mindig a Julianus naptár szerinti dátum, ahogy a grúzok is számolták az időt 1917-ig, míg a második időpont a Gergely naptár szerinti dátum, ahogy az akkori Európa nagy részén mérték az időt.
  2. Lásd P. Szathmáry (1855).

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

XII. György síremléke
  • Dumin, Stanislav & Petr Grebelsky: The Families of the Nobility of the Russian Empire, Third Volume, Princes, Moszkva, Likominvest, 1996.
  • Montgomery-Massingberd, Hugh szerk.: Burke's Royal Families of the World, Volume II Africa & the Middle East, Burke's Peerage Ltd., London 1980.
  • Tardy Lajos: Kaukázusi magyar tükör. Magyarok, grúzok, cserkeszek a kezdetektől 1848-ig, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988.
  • Toumanoff, Cyrille: Les Dynasties de la Caucasie Chrétienne de l'Antiquité jusqu'au XIXe siécle. Tables généalogiques et chronologique, Roma, 1990.
  • P. Szathmáry Károly: Georgia utolsó királynője – Regényes életrajz, Vasárnapi Ujság 15. szám, 1855. április 15.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző
II. Herkules
Grúzia (Kartli) királya Georgia-Arms.jpg
1798. január 12./22.1800. december 28./1801. január 9.
Következő
XII. Dávid
Előző
II. Herkules
Kaheti királya Georgia-Arms.jpg
1798. január 12./22.1800. december 28./1801. január 9.
Következő
XII. Dávid