Bagrationi Eudokia trapezunti császárné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bagrationi Eudokia
Bagrationi Gulkan(-Hatun/i/)/Gülhan
Grúziai Gulkan
Grúziai Eudokia
Trapezunti Császárság császárnéja
(Γκουλχάν-)Ευδοκία της Γεωργίας
Uralkodási ideje
1390. március 20. 1395. május 2./5.
ElődjeKantakuzénosz Teodóra
UtódjaPhilanthrópénosz Anna
Életrajzi adatok
UralkodóházBagrationi-ház
Született1360 előtt
Elhunyt1395. május 2./5. (35 évesen)
ÉdesapjaIX. Dávid grúz király (–1360)
ÉdesanyjaDzsakeli Szinduhtar szamchei (meszheti) hercegnő
Testvére(i)V. Bagrat grúz király
HázastársaIII. (Komnénosz) Manuél trapezunti császár (1363–1417)
GyermekeiAlexiosz (1382–1429)
SablonWikidataSegítség

Bagrationi Eudokia (1360 előtt – 1395. május 2./5), születési neve: Gulkan(-Hatun(i)) (Gülhan), görögül: Γκουλχάν-Ευδοκία της Γεωργίας, grúzul: გულქან(-ხათუნი)-ევდოკია ქართველი, latinul: Eudocia Georgiae, grúz királyi hercegnő, trapezunti császárné. A Bagrationi-házból származott. IV. Alexiosz trapezunti császár édesanyja, Crispo Florencia naxoszi hercegnő dédanyja és I. Katalin ciprusi királynő ükanyja,[1] valamint I. Iszmáíl perzsa sah szépanyja.[2]

Élete[szerkesztés]

Apja IX. Dávid (–1360) grúz király, édesanyja Dzsakeli Szinduhtar szamchei (meszheti) hercegnő. A bizánci–grúz házassági kapcsolatok hosszú időre nyúlnak vissza, hiszen a szomszédság mellett az is döntő tényező volt ebben, hogy a Grúz Királyság is a bizánci rítusú ortodox kereszténységet követte. 1204-ben pedig, mikor Konstantinápolyt a IV. keresztes hadjáratban a nyugatiak elfoglalták, a Bizánci Birodalom több részre hullott szét, és I. Tamar grúz királynő támogatásával megalakult a grúz vazallus bizánci utódállam, a Trapezunti Császárság. Ezután Grúzia mongol meghódításáig Trapezunt Grúzia fiókállama volt, de később is megmaradtak a jó kapcsolatok köztük, és ezt sok esetben házasságokkal is megpecsételték.

III. Alexiosz trapezunti császár az anyjával, Trapezunti Irén anyacsászárnéval (balra) és a feleségével, Kantakuzénosz Teodóra császárnéval, Eudokia anyósával (jobbra) egy trapezunti freskón, Kızlar Manastırı, Panagia Theoskepastos kolostor

III. Alexiosz (1337/381390) trapezunti császár (ur.: 13491390) és V. (Nagy) Bagrat (?–1393/5) grúz király (ur.: 13601393/5) kettős házasságot hozott tető alá a két állam és a két dinasztia: a Komnénosz-ház és a Bagrationi-ház között. 1367 júniusában az 1366-ban megözvegyült V. Bagrat feleségül vette III. Alexiosz legidősebb lányát, Anna (13571406 után) hercegnőt, majd pedig V. Bagrat húgát, Gulkan hercegnőt először eljegyezték Komnénosz Andronikosszal (13551376), III. Alexiosz trapezunti császár házasságon kívül született fiával, aki azonban 1377. március 14-én meghalt. Majd ezután Gulkant Andronikosz öccsével, a trapezunti trónörökössel, Komnénosz Manuél herceggel, III. Alexiosz és Kantakuzénosz Teodóra császárné másodszülött fiával jegyezték el, akivel 1377. szeptember 6-án vagy 1379. október 6-án házasodtak össze Trapezuntban. Ezzel a kettős házassági politika sikeresen megvalósult. Gulkan grúz királyi hercegnő pedig a házasságával felvette az Eudokia nevet. 1390. március 20-án meghalt Eudokia apósa, III. Alexiosz trapezunti császár, és férje trónra lépett III. Manuél néven, és ettől kezdve Eudokia is automatikusan császárnéi címet viselt.[3] Ekkortól a két szomszédos uralkodó, III. Manuél és V. Bagrat kölcsönösen sógori viszonyba került: III. Manuél felesége, Eudokia császárné V. Bagrat húga, míg V. Bagrat felesége, Anna királyné III. Manuél nővére volt. A kettős házasság az utódlásban is sikeres volt, hiszen mindkét frigy fiúutódok tekintetében szerencsés volt, bár V. Bagratnak már volt egy fia az előző házasságból, és Eudokia 1382. június 19-én világra hozta egyetlen gyermekét, a későbbi IV. Alexioszt. Eudokia császárné 1395. május 2-án vagy 5-én hunyt el, majd özvegye még ugyanebben az évben feleségül vette Philanthrópénosz Anna úrnőt.

Gyermeke[szerkesztés]

Ősei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lásd Rudt de Collenberg (1980: 203, 721-es lábjegyzet).
  2. A szépszülő az ötödízigleni, azaz ötödik generációs felmenő, amikor a két személy között négy generációnyi lépcsőfok van.
  3. Anyósa, Kantakuzénosz Teodóra lett ekkor az anyacsászárné.
  4. Lásd Rudt de Collenberg (1980: 203, 721-es lábjegyzet), aki azonban nem említi a trapezunti császári hercegnő nevét.

Források[szerkesztés]

  • Dumin, Stanislav & Petr Grebelsky: The Families of the Nobility of the Russian Empire, Third Volume, Princes, Moszkva, Likominvest, 1996.
  • Jackson Williams, Kelsey. „A Genealogy of the Grand Komnenoi of Trebizond” (angol nyelven). Foundations: The Journal of the Foundation for Mediaeval Genealogy 2006 (2.3), 171–189. o. (Hozzáférés: 2016. január 27.)  
  • Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre, EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980.
  • Rüdt-Collenberg, Wipertus Hugo: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Párizs, Klincksieck, 1963.
  • Schwennicke, Detlev: Die Komnenen III, 1330–1342 und 1349–1461 Kaiser in Trapezunt, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäische Stammtafeln: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 176, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
  • Toumanoff, Cyrille: Les Dynasties de la Caucasie Chrétienne de l'Antiquité jusqu'au XIXe siècle. Tables généalogiques et chronologiques, Roma, 1990.

További információk[szerkesztés]

Előző
Kantakuzénosz Teodóra
Trapezunti császárné
1390 – 1395
Következő
Philanthrópénosz Anna