I. Ruszudani grúz királynő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Ruszudani
QueenRusudanwithhersonKingDavidNarin.jpg
Ruszudani királynő fiával, Dávid Narin ifjabb királlyal

Grúziai Királyság királynője
რუსუდანი
Uralkodási ideje
1223. – 1245.
Elődje IV. György
Utódja VI. Dávid (Narin)
Életrajzi adatok
Uralkodóház Bagrationi-dinasztia
Teljes neve Bagrationi Ruszudani
Született
1195
Elhunyt
1245. (50 évesen)
Tbiliszi
Nyughelye Szent György Székesegyház, Gelati
Házastársa Muhammad Mugith-ud-Din Turkán Sah/Gijász ad-Din (Demeter) erzurumi szeldzsuk herceg
Gyermekei 1. Dávid (1225 körül–1293)
2. Tamar (Gürcü Hatun) (1228 körül–1286 körül)
Édesapja Dávid Szoszláni címzetes grúz király (–1207)
Édesanyja I. Tamar grúz királynő (1160 körül–1213)

I. Ruszudani[1] (1195Tbiliszi, 1245) vagy Ruszudan, grúzul: რუსუდანი. Grúzia királynője. Uralkodott 1223-tól 1245-ig. A Bagrationi-dinasztia tagja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. Tamar grúz királynő és Dávid Szoszláni lánya. Bátyja, IV. György grúz király halála után foglalta el a trónt 1223-ban, miután annak fia, Dávid Bagrationi nem törvényes házasságból született, és ez elvileg kizárta őt a trónöröklésből, de ennek ellenére sem mindenki értett egyet egy újabb nőuralommal. A mongol fenyegetés miatt Ruszudani egy szeldzsuk herceghez, a Grúz Királyságnak hűbéres Erzurum emírjének, Togril Sahnak a fiához ment feleségül 1224-ben, akit egyes források szerint Muhammad Mugith-ud-Din Turkán Sahnak vagy csak a címe alapján Gijász ad-Dinnak hívtak,[2] Férje a házasságával áttért a keresztény hitre. Dumin–Grebelsky (1996) szerint a Demeter nevet kapta a keresztségben. A Szeldzsuk-dinasztia 1292-ig uralkodott Grúziában, de Imeretiben egészen a XV. századig fennmaradtak, mikor átadták a helyüket az eredeti uralkodóháznak, a Bagrationi-dinasztiának, mely női ágon a Szeldzsuk-ház folytatója volt.[3] Az ő uralkodása alatt szállták meg az országot a mongolok, és foglalták el Tbiliszit 1236. március 9-én. A királynő ezért a nyugat-grúziai Kutaiszibe helyezte át a székhelyét.

Ruszudani királynő pénzérméje, 1230.

Fiát, Dávid Narint 1230-ban királlyá koronáztatta Kutaisziben. Unokaöccsét, Dávid Ulut, akit ellenfelei fel akarták léptetni a királynő ellen, vejéhez, II. Kajhuszrau rúmi szultánhoz küldte, és meghagyta neki, hogy erős őrizet alatt tartsa. A mongolok, hogy megkülönböztessék a két ,azonos nevű, kis grúz herceget, Ruszudani fiának a Narin melléknevet adták, melynek jelentése: okos, míg elhunyt bátyja fiát az Ulu megkülönböztető névvel illették, melynek jelentése: nagy. Ruszudani fiát a mongol nagykán, Ögödej udvarába küldte túszként, ahol nagyon jól bántak vele, de a királynő halálát állítólag a fia iránti aggódás okozta. Gelatiban, a Szent György Székesegyházban van eltemetve.

Halála után mind a fia, mind pedig az unokaöccse egyszerre uralkodott mongol fennhatóság alatt. Utódai később Nyugat-Grúziát uralták csak, Imereti Királyság királyaiként egészen 1810-ig, a királyságnak az Orosz Birodalomba való bekebelezéséig.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A grúz nyelv ergatív nyelv, így szótári alapalakban a főnevek az abszolutívusz eset ragját viselik magukon, melynek a ragja -i. A nem ergatív nyelvekre is jellemző lehet, hogy hasonlóan a grúzhoz, a szótári alapalak is jelölt esetraggal rendelkezzen, mint ahogy például a latin nyelvben látható. A latinban a nominatívusz ragja a szótári alak, l. például Caucas-us, viszont abban ingadozás van a nyelvek között is, hogy az esetraggal jelölt eredeti alakot vegyék át és használják, vagy a toldalék nélkülit: l. angol: Caucasus, francia: Caucase, orosz: Кавказ (betűhív átírásban: kavkaz) vagy a magyar: Kaukázus. Ezért fordul elő, hogy például számos grúz személynév esetében ingadozás van az -i-vel jelölt és az -i nélküli alakok hasznáta és előfordulása között, l. például Bagrationi/Bagration, Dadiani/Dadian, Muhrani/Muhran. A -vili (jelentése: 'fiú, fia') végű családnevek esetében viszont, mint például Dzsugasvili vagy Szaakasvili vagy pl. a grúz főváros mai alakjának esetében: Tbiliszi (de a régi formából elmaradt az -i: Tiflisz), az -i esetrag sohasem maradhat el. E grúz női név esetében is előfordul ingadozás: Ruszudani/Ruszudan, de az eredeti alaknak mindenképpen a Ruszudani (რუსუდანი) tekinthető. Vö. Aronson (1982).
  2. L. Christopher Buyers: The Royal Ark/The Bagrationi Dynasty – 2014. május 5. Más források nem említik a nevét, mint pl. Toumanoff (1990).
  3. L. Christopher Buyers: The Royal Ark/Imereti/The Seljuk Dynasty – 2014. május 5.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szakirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dumin, Stanislav & Petr Grebelsky: The Families of the Nobility of the Russian Empire, Third Volume, Princes, Moszkva, Likominvest, 1996.
  • Tardy Lajos: Kaukázusi magyar tükör. Magyarok, grúzok, cserkeszek a kezdetektől 1848-ig, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988.
  • Toumanoff, Cyrille: Les Dynasties de la Caucasie Chrétienne de l'Antiquité jusqu'au XIXe siécle. Tables généalogiques et chronologique, Roma, 1990.

Szépirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Abasidze, Grigol: A koronás csábító, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1986.

Nyelvészeti szakirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Aronson, Howard: Georgian: A Reading Grammar, Columbus, Ohio, Slavica, 1982. (Grúz nyelvtan a grúz történelemre és kultúrára épülő szövegeken keresztül)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Ruszudani grúz királynő témájú médiaállományokat.
Előző
IV. György Lasa
Grúzia királyaBagrationCOA.JPG
1223 – 1245
Következő
VI. Dávid Narin
VII. Dávid Ulu