II. Démétriosz szeleukida uralkodó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Démétriosz
DemetriusII.jpg
II. Démétriosz pénzérméje. A hátoldalán Zeusz Nikét tartja, a ΔΠΡ felirat pedig az Arszakida-éra 184. évét, azaz Kr. e. 129/128-at jelöli.

Szeleukida király
Uralkodási ideje
Kr. e. 145 – Kr. e. 139
Elődje I. Alexandrosz
Utódja VII. Antiokhosz
Szeleukida király
Uralkodási ideje
Kr. e. 129 – Kr. e. 125
Elődje VII. Antiokhosz
Utódja V. Szeleukosz
Életrajzi adatok
Született Kr. e. 161
Elhunyt Kr. e. 125 (március után)
Házastársa 1) Kleopátra Thea
2) Rhodogüné
Gyermekei V. Szeleukosz király
NN (leány)
VIII. Antiokhosz király
Édesapja I. Démétriosz király
Édesanyja V. Laodiké

II. Démétriosz Nikatór (Δημήτριος Νικάτωρ, Kr. e. 161Kr. e. 125) ókori hellenisztikus király, a Szeleukida Birodalom tizenkettedik uralkodója (Kr. e. 145139 között, majd Kr. e. 128-tól haláláig), I. Démétriosz Szótér gyermeke volt. A Nikatór (Győzedelmes) mellett pénzein a Theosz (Isten) és a Philadelphosz (Testvérét szerető) melléknevek egyaránt előfordulnak.

Útja a trónig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Démétriosz nagyobbik fiáról akkor hallunk először, amikor fivérével, Antiokhosszal együtt biztonságba helyezték a krétai Knidoszban, miután Alexandrosz Balasz személyében trónkövetelő lépett fel apjuk ellen. Balasz Kr. e. 150-ben legyőzte I. Démétrioszt és megszerezte a trónt, és Kr. e. 148-ban vagy Kr. e. 147-ben az ifjabb Démétriosz krétai zsoldossereg élén Kilikiában szállt partra, hogy visszaszerezze örökségét. Az időközben népszerűtlenné váló Balasz szövetségesét, VI. Ptolemaiosz Philométór egyiptomi királyt hívta Démétriosz ellen, de az Alexandroszból kiábrándul Ptolemaiosz az eredetileg Démétriosz ellen hozott hadaival átállt a másik oldalra, és nyomban elűzték a népszerűtlen Balaszt. A tömegek örömükben Szíria királyává kiáltották ki Ptolemaioszt, de ő lemondott a címről új veje, a Kleopatrát feleségül vevő Démétriosz javára. Balasz közben nem tétlenkedett: Kilikiában hadakat gyűjtött, és megindult Antiokheia felé. A Kr. e. 145-ös oinoparaszi ütközetben Démétriosz és Ptolemaiosz fényes győzelmet aratott, noha ez utóbbi elesett. Alexandrosz egy nabateus előkelőséghez menekült, aki meggyilkolta, és fejét elküldte Egyiptomba.

A párthus fogság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Démétriosz trónra jutva katonái nagy részét elbocsátotta, ellenfeleinek támogatóival pedig rendkívüli kegyetlenséggel kezdett elbánni. Mindezzel rövidesen elveszítette támogatottságát, és még trónra jutásának évében fellázadt ellene egyik hadvezére, Diodotosz Trüphón, aki Balasz kiskorú gyermekét, VI. Antiokhoszt próbálta trónra emelni. Ehhez megszerezte a Szeleukida Birodalomtól nemrég függetlenedett palesztinai zsidó állam vezetője, Jonatán Makkabeus támogatását is. A lázadók hosszas harcokban megszerezték Szíria nagy részét és Antiokhiát is, mire Démétriosz Mezopotámiába, Szeleukeia és Babilón városába vonult vissza. Egy innen indított keleti expedíciója során I. Mithridatész pártus uralkodó fogságába esett Kr. e. 139-ben.

Démétriosz körülbelül tíz esztendeig volt a pártusok foglya. Mithridatész ugyan a keleti Hürkaniába telepítette, de összességében barátságosan bánt vele: uralkodói pompában élhetett, és a nagykirály még egy lányát, Rhodogunét is feleségül adta hozzá. Mithridatész Kr. e. 138-as halálát követően megpróbált elszökni, ennek ellenére II. Phraatész sem alkalmazott vele szemben szankciókat. Időközben Démétriosz fivére, Antiokhosz legyőzte Diodotoszt, és támadásba lendült Mezopotámiában a pártusok ellen. Phraatész ekkor Démétrioszt léptette fel fivére ellen, aki Kr. e. 128-ban csatában leverte Antiokhoszt, és ismét Szíria élére tudott állni.

Az utolsó évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A visszatérő Démétriosz függetlenítette magát Parthiától, és rövidesen belebonyolódott az egyiptomi trónviszályba. II. Kleopátra királynő lépett vele szövetségre elűzött férje-fivére, VIII. Ptolemaiosz Phüszkón ellen, mire Démétriosz megpróbált bevonulni Egyiptomba, azonban a szeleukida királynak Pelusiumnál katonái és alattvalói elégedetlensége miatt vissza kellett fordulnia. A külső beavatkozás hatására ráadásul VIII. Ptolemaioszt is hazahívták, ő pedig bosszúból trónkövetelőt állított II. Alexandrosz Zabinasz személyében.

Alexandrosz Kr. e. 125-ben diadalt aratott Démétriosz felett, aki Ptolemaiszba menekült, Kleopatra nevű feleségéhez. Ő azonban – aki távollétében fivéréhez is feleségül ment, és a híradások szerint Démétriosz párthus házasságát nehezményezve – nem adott neki menedéket. Démétriosz erre Türoszba menekült, ahol hajóra szállt, itt azonban (talán felesége parancsára) meggyilkolták, hasonlóan idősebbik fiához, V. Szeleukoszhoz. Kisebbik fia VIII. Antiokhosz Grüposz néven később maga is trónra lépett.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
I. Alexandrosz
Szeleukida uralkodó
Kr. e. 145Kr. e. 139
VI. Antiokhosszal együtt
I. Antiokhosz pénzérméje
Következő uralkodó:
Diodotosz Trüphón
Előző uralkodó:
VII. Antiokhosz
Szeleukida uralkodó
Kr. e. 128Kr. e. 125
II. Alexandrosszal párhuzamosan
I. Antiokhosz pénzérméje
Következő uralkodó:
II. Alexandrosz
és V. Szeleukosz
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap