VIII. Antiokhosz szeleukida uralkodó
| VIII. Antiokhosz | |
 |
|
| VIII. Antiokhosz pénzérméje. Az előlapon a király arcképe, a hátoldalon a Nikét tartó Zeusz látható. A király a görög feliraton Philométór (Anyaszerető) melléknéven szerepel. | |
|
|
|
| Szeleukida király | |
| Uralkodási ideje Kr. e. 125 – Kr. e. 96 |
|
| Elődje | Kleopátra Thea |
| Utódja | VI. Szeleukosz, IX. Antiokhosz |
| Életrajzi adatok | |
| Született | Kr. e. 141 |
| Elhunyt | Kr. e. 96. nyara |
| Házastársa | 1) Trüphéna V. Kleopátra |
| Gyermekei | VI. Szeleukosz király XI. Antiokhosz király III. Démétriosz király I. Philipposz király XII. Antiokhosz király VII. Laodiké király |
| Édesapja | II. Démétriosz király |
| Édesanyja | Kleopátra Thea |
VIII. Antiokhosz Grüposz (Aντιóχoς Γρυπός, Kr. e. 141 – Kr. e. 96 nyara) ókori hellenisztikus király, a Szeleukida Birodalom uralkodója (Kr. e. 125-től haláláig), II. Démétriosz Nikatór és Kleopatra Thea gyermeke volt. A Grüposz melléknév ábrázolásain is jól látható horgas orrára utal, de pénzein a Philométór (Anyaszerető) és az Epiphanész mellékneveket használta.
Antiokhosz II. Démétriosz kisebbik fia volt; amikor apját a bitorló II. Alexandrosz Zabinasz Kr. e. 125-ben megbuktatta, épp Athénban folytatott tanulmányokat. Édesanyja, Kleopatra Thea egyiptomi hercegnő azonban a birtokában maradt területek élén maga akarta gyakorolni a hatalmat, ezért a névleges királyi címmel meg nem elégedő bátyját, V. Szeleukoszt meggyilkoltatta, és hazahívta Antiokhoszt. Hazatérő fia szövetkezett VIII. Ptolemaiosz Phüszkónnal, a korábban Zabinaszt felléptető egyiptomi királlyal, akinek feleségül vette egyik lányát, Kleopatra Trüphainát. Ptolemaiosz segítségével Kr. e. 122-re sikerült leszámolnia a bitorlóval. A hatalomféltésből életére törő anyját is megmérgeztette Kr. e. 120-ban. Az elkövetkező néhány év nyugalmasan telt, ám Kr. e. 112-ben trónkövetelő lépett fel ellene IX. Antiokhosz Küzikénosz, VII. Antiokhosz Euergetész és Kleopatra egyik fia (azaz Grüposz fél- és unokatestvére) személyében. A trónkövetelő szép sikereket aratott az első évben, ám Kr. e. 111-ben a király visszaszerezte területeinek nagy részét. A fivérek végül abban állapodtak meg, hogy felosztják egymás között a Szíriára redukálódott birodalmat: a király Fönícia és Koilé-Szíria területét adta át riválisának.
A megegyezés egyik felet sem elégítette ki igazán, így aztán VIII. Antiokhosz Kr. e. 96-ban, bizonyos Hérakleón által történt meggyilkolásáig rendszeresen hadakoztak egymás ellen – eredménytelenül –, tovább züllesztve és gyengítve a királyságot. Halálával a háborúság nem szűnt meg: féltestvérének utódai, illetve az ő öt fia – VI. Szeleukosz Epiphanész, XI. Antiokhosz Epiphanész, I. Philipposz Philadelphosz, III. Démétriosz Eukairosz és XII. Antiokhosz Dionüszosz – a mintegy harminc évvel később bekövetkező végső bukásig harcolt a főhatalomért. Antiokhosz Grüposznak egy Laodiké nevű lánya is ismert, ő I. Mithradatész kommagénéi fejedelem felesége lett.
Irodalom [szerkesztés]
- Kertész István: A hellénizmus. In: Görög történelem a kezdetektől Kr. e. 30-ig. Szerk.: Németh György. Budapest, Osiris, 2005. pp. 257-362
- Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology. Szerk.: William Smith. Boston, C. Little & J. Brown, 1867.
Elérhető a Michigani Egyetem Könyvtárának honlapján: I. kötet (A–D); II. kötet (E–N); III. kötet (O–Z). 
A Wikimédia Commons tartalmaz VIII. Antiokhosz szeleukida uralkodó témájú médiaállományokat.
| Előző uralkodó: II. Démétriosz |
|
Következő uralkodó: VI. Szeleukosz és IX. Antiokhosz |
