I. Tvrtko bosnyák király
I. Tvrtko | |
Kotromanić Tvrtko István | |
Boszniai Királyság királya | |
Stjepan Tvrtko I | |
Uralkodási ideje | |
1377. október 26. – 1391. március 10. | |
Koronázása | Mileševa kolostor (ma Szerbia) 1377. október 26. |
Örököse | Kotromanić Tvrtko |
Elődje | önmaga mint bán |
Utódja | Dabiša István |
Boszniai Bánság bánja | |
Tvrtko I | |
Uralkodási ideje | |
1353 – 1366 1367 – 1377. október 26. | |
Elődje | II. István István Vuk |
Utódja | István Vuk önmaga mint király |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Kotromanić-ház |
Született | 1338/39 Srebrenik |
Elhunyt | 1391. március 10. (53 évesen) Bobovac |
Nyughelye | Szent Miklós templom, Mile |
Édesapja | Kotromanić Ulászló, Bosznia régense (1295 körül–1354) |
Édesanyja | Šubić Ilona horvát grófnő (1306 körül–1378) |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Sisman Dorottya bolgár királyi hercegnő (1355 körül–1382/90) |
Gyermekei | (?) Feleségétől: 1. Tvrtko (1382 előtt–1443) Ágyasától: 2. Ostoja (1378 körül–1418) |
I. Tvrtko aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Tvrtko témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
I. Tvrtko (1338/39 – 1391. március 10.) bosnyák bán (1353–1377), I. Tvrtko István néven király (1377–1391), a Kotromanić-ház tagja. Kotromanić Erzsébet magyar királyné elsőfokú unokatestvére és V. István magyar király ükunokája, Iván Szracimir bolgár cár veje.
Élete
Nagybátyja, II. István bosnyák bán († 1354) örököseként előbb anyja, Subich Ilona gyámsága alatt állt. Viszonya a Magyar Királysággal sokáig feszült volt a boszniai patarénus eretnekek miatt, akik ellen I. (Nagy) Lajos magyar király háborút indított (1363). A szerbiai belső viszályok alkalmat adtak neki a terjeszkedésre (1377). Leányágon IV. Dragutin István szerb király és Árpád-házi Katalin magyar királyi hercegnő dédunokája, így a Nemanjić szerb uralkodó család leszármazottja is volt, ugyanakkor V. István magyar király ükonokája is. A bosnyák és szerb ősei örököseként 1377. október 26-án Szerbia és Bosznia királyává koronáztatta magát. I. Lajos magyar király halálát követően (1382) Tvrtko tovább folytatta a terjeszkedést. A rokoni szállak ellenére 1386-ban a magyar belviszályokban Mária magyar királynő (1370–1395) ellenében avatkozott be. Miután megszerezte Horvátország Boszniával határos részeit és Dalmácia egyes tengerparti városait, Horvátország és Dalmácia királyának is címeztette magát. Uralkodásának utolsó éveiben a törökökkel harcolt (Bileća, 1388; Rigómező, 1389). Luxemburgi Zsigmond (1368–1437) magyar király ellenségeit támogatta, a kibékülésre csak 1391 januárjában került sor.[1]
Érme
Ősei
|
Jegyzetek
- ↑ Magyar nagylexikon XVII. (Szp–Ung). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 840. o. ISBN 963-9257-17-6
Előző uralkodó: II. István |
|
Következő uralkodó: István Vuk |
Előző uralkodó: István Vuk |
|
Következő uralkodó: Dabiša István |