Húsvéthétfő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jávori István (vitalap | szerkesztései) 2021. február 16., 14:36-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Visszavontam az utolsó 3 változtatást (80.99.41.97 és 2A02:AB88:244:3F80:6850:C34D:4690:E3F8), visszaállítva RLjudmila szerkesztésére)
Magyar hímes tojások
Vendégváró húsvéti reggeli Egerben. A képen látható paradicsom, retek és uborka együtt a magyar nemzeti színeket adják.

Húsvéthétfő (vízbevető hétfő[1]) a húsvét vasárnapi főünnepét követő hét első napja. Az ünnepnek a keresztény egyházban nincs különösebb jelentősége, elsősorban népszokásairól híres. Magyarországon munkaszüneti nap, legkorábbi lehetséges dátuma március 23., legkésőbbi április 26.

Népszokások

A naphoz kötődő népszokás a locsolkodás, ezért néhol vízbevető hétfő néven is ismerték ezt a napot. Egykor vidéken a lányokat a kúthoz, vályúhoz vitték, és vödörrel leöntötték, de a népszokás ma is, városi környezetben is tovább él. Eredetére nézve termékenységvarázsló célzatú, illetve a víz tisztító hatására is utal. A legények a locsolásért piros vagy hímes tojást kapnak a lányoktól. Sok országban meghonosodott a húsvéti tojásdíszítés, a tojások héjának különféle módszerekkel történő díszítésének művészete.

A tojáshoz kapcsolódó másik hagyomány a tojást hozó húsvéti nyúl, amely valószínűleg német nyelvterületről terjedt el Magyarországon.

Egy legenda szerint mikor Jézus a keresztfán függött, előtte egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg imádkozni, és Jézus vére rácseppent a tojásokra. Ezért szokás a húsvéti tojást pirosra festeni. A vallásos magyarázaton túl a piros szín nemcsak a vért, az életet, hanem a szerelmet is jelképezi, és ezért a piros tojás szerelmi ajándék, szerelmi szimbólum is lehet húsvétkor.

Dátuma (2010–2040)

A vastagított szedés a legkorábbi vagy legkésőbbi időpontot jelöli.

Jegyzetek

További információk