Hveragerði

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hveragerði
A Hellisheiði erőmű felől
A Hellisheiði erőmű felől
Hveragerði címere
Hveragerði címere
Közigazgatás
Ország Izland
Rangönkormányzat
Irányítószám810
Népesség
Teljes népesség3196 fő (2023. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaWET, UTC+0
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 64° 00′, ny. h. 21° 12′Koordináták: é. sz. 64° 00′, ny. h. 21° 12′
Hveragerði honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Hveragerði témájú médiaállományokat.

Hveragerði (kiejtése: ˈkʰvɛːraˌcɛrðɪ) önkormányzat és város Izland Déli régiójában. Nevét az itt található geotermikus mezőről kapta.

Itt van a Hamar labdarúgócsapat székhelye.[2]

Története[szerkesztés]

Megalapítása[szerkesztés]

Hveragerð falvat 1929-ben, Hveragerðishreppurt pedig 1946-ban alapították; utóbbi 1987-ben önkormányzati rangot kapott.[3]

Növekedése[szerkesztés]

Hveragerði népessége 1941-ben 146, 1946-ban pedig 400 fő volt; a lakosságszám a továbbiakban lassabb mértékben növekedett, 2016-ra elérte a 2476 főt. A népességszám növekedéséhez hozzájárult a geotermikus energia felhasználása főzéshez, sütéshez és vízmelegítéshez (a módszert korábban Ölfusban már alkalmazták). A második világháború idején jelentős volt az üdülőépületek száma: a teleknyilvántartás 1941-ben 37 lakóházat és 19 nyaralót számlált.

Ölfushreppur polgármesteri hivatala 1930-ban a Guðjón Samúelsson által tervezett épületben nyílt meg; a létesítmény ma étteremként funkcionál.[4]

Az oktatási törvény 1907-es elfogadását követően a Kotströndben és Hjallában működő iskolákat Hveragerðiba költöztették. 1937-ben a korábbi árvaház épületében internátus nyílt; 1943-ban iskolabuszt vásároltak, azóta az oktatás hagyományos munkarendben folyik. Árný Filippusdóttir az 1935–36-os tanévben leányiskolát nyitott, amely 1947-ben új épületbe költözött, 1972-ben pedig kettévált. 1988-ban a két intézményt újra összevonták.[5]

A helyi sportklubot 1934-ben alapították. A létesítmények felépülését az 1987 végén indított szerencsejátékból finanszírozták volna, azonban a költségek meghaladták a bevételeket, a klub pedig 1992-ben csődbe ment. A Hamar klubot ugyanezen évben alapították.[6]

A két fázisban (1938-ban és 1945-ben) átadott uszoda kialakításában önkéntesek is közreműködtek.[7]

Kereskedelem[szerkesztés]

A térség első gyapjúfeldolgozója 1902-ben nyílt meg; az 1912-ig működő üzem épületét 1915-ben lebontották. Ölfusréttir közvilágítása 1907-ben épült ki. Az 1928-ban megnyílt tejüzem 1938-ig működött.

A kormány Reykirben 1930 és 1938 között TBC-kórházat tartott fenn.[8] A reykjavíki kertészeti iskola hallgatói között jelentős számban voltak a Hveragerðiből származó munkások. Az 1940-es és 1950-es években számos üvegház volt a térségben; ekkor fellendült a kertészeti termékek kereskedelme. A legnépszerűbb ilyen létesítmény a 2011-ben leégett „Éden” volt.

Az első üzletet 1938-ban nyitotta meg Kaupfélag Árnesinga. 1946-tól pékség, 1962-től pedig bank is működött. Az Izlandi Természetgyógyászati Társaság gyógyfürdője 1955-ben nyílt meg.

1952-ben az Árnessýsla megyei tanács kettő házat vásárolt, hogy azokban idősotthont alakítsanak ki. A Kjörís jégkrémgyártót 1969-ben alapították.[9]

1986-ban hatezer négyzetméteren vidámparkot nyitottak, ahol csónakkikötőt és lőteret is kialakítottak, de a térségben megjelenő utazó vidámpark népszerűsége miatt 1994 tavaszán bezárt.[10] Az épületben piacot,[11] a csónakkikötőben pedig horgászstéget alakítottak ki.[12] Az egykori létesítményben 1995-ben karácsonyi falut alakítottak ki,[13] később pedig pünkösdista templom és lovarda volt itt.[14]

A második világháborúban[szerkesztés]

Az ország szövetségesek általi megszállásakor a brit hadsereg első izlandi repülőterét Kaldaðarnes falu közelében nyitotta meg, ahol később légvédelmi rendszert is kiépítettek.[15][16]

Éghajlat[szerkesztés]

Reykir í Ölfusi éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)8,29,08,615,119,224,023,321,018,513,010,910,524,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)2,22,22,25,09,312,214,013,210,36,33,82,47,0
Átlaghőmérséklet (°C)−0,2−0,10,02,26,29,010,810,37,64,31,80,14,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−2,7−2,6−2,6−0,13,86,78,68,35,42,1−0,3−2,12,1
Rekord min. hőmérséklet (°C)−14,4−12,7−14,9−10,1−7,3−1,32,10,9−3,1−7,1−11,2−13,7−14,9
Átl. páratartalom (%)139140146110127113142159138149133146137
Havi napsütéses órák száma18461011481591511421251128140141137
Forrás: Izlandi Meteorológiai Szolgálat[17]


A 2008-as földrengés[szerkesztés]

2008. május 29-én délután három másodperc különbséggel kettő, körülbelül 6,3-as erősségű földrengés rázta meg a környéket; epicentrumuk az Ingólfsfjall vulkán alatt, illetve Krossi település közelében volt. A rengések következtében több út felülete is megrongálódott, a házak ablakai kitörtek, az italboltban pedig az üvegek leestek a polcokról.[18] A helyi általános iskolában elsősegélypontot állítottak fel, a rendőrség pedig felszólította a lakosságot, hogy maradjanak szabadtéren.[19]

A földmozgás következtében a településen található geotermikus mező jelentősen lehűlt.[20]

Geotermikus energia[szerkesztés]

Izland geotermikus forrásait alacsony és magas (200°C felett) hőmérsékletű kategóriákra osztják; Hveragerði az utóbbiba tartozik.[21]

1906-ban egy turista a forró vizes forrásba esett és meghalt. 1906-ban a forrás vizének felhasználásával erőművet építettek, amely az 1907-ben kialakított közvilágításhoz szükséges áramot is szolgáltatta.[21] Az első geotermikus kutat 1940-ben fúrták, ez a fagrahvammuri üvegháznak biztosított áramot.[22]

Magánjellegű hasznosítása[szerkesztés]

1950-re Bláskógar és Heiðmörk lakóházait is geotermikus hővel fűtötték. 1946-ban az újonnan alakult önkormányzat területén 49 méter mélyre fúrtak; 1952-ben a mezőgazdasági minisztérium a felhasználásra szabadalmat jegyeztetett be. Az amortizációs és a szennyeződések miatt a hálózatot évente javítani kellett.[23]

1946 és 2001 között 16 geotermikus kutat fúrtak.[23] 2004-ben a hasznosítás jogát eladták az Orkuveita Reykjavíkur vállalatnak.[24] 2010-ben tárgyalásokat folytattak a visszavásárlásról, azonban ezek eredménytelenül zárultak.[25]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Hveragerði testvértelepülései:[26]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://statice.is/statistics/population/inhabitants/municipalities-and-urban-nuclei/
  2. Aðildarfélag – Hamar (izlandi nyelven). Knattspyrnusamband Íslands. (Hozzáférés: 2022. január 25.)
  3. Ágrip af sögu Hveragerðisbæjar (izlandi nyelven). Hveragerði. [2020. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 26.)
  4. Gamla skyrgerðin (izlandi nyelven). Skyrgerðin. [2020. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 26.)
  5. Saga skólans (izlandi nyelven). Grunnskólinn í Hveragerði. (Hozzáférés: 2022. január 26.)
  6. Hver man eftir skafmiðahappdrættinu Ferðaþristinum? (angol nyelven). Facebook, 2018. február 14. (Hozzáférés: 2022. január 26.)
  7. Íþróttir og útivist (izlandi nyelven). Hveragerði. [2020. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 26.)
  8. Garðyrkjuskóli ríkisins að Reykjum í Ölfusi (izlandi nyelven). MBL.is, 1995. április 20. (Hozzáférés: 2022. január 26.)
  9. Sagan (izlandi nyelven). Kjöris. (Hozzáférés: 2022. január 26.)
  10. Tómas Valgeirsson: Manst þú eftir tívolíinu í Hveragerði? (izlandi nyelven). DV, 2018. október 20. (Hozzáférés: 2022. január 26.)
  11. Hveragerði Tívolíhúsið til sölu veragerðisbær auglýsir nú Tívolíhúsið þar í b (izlandi nyelven). MBL.is, 1994. augusztus 3. (Hozzáférés: 2022. január 26.)
  12. Mikil bleikjuveiði er í „Smugunni” í Hveragerði Í Hveragerði gefst nú ungum sem (izlandi nyelven). MBL.is, 1994. augusztus 5. (Hozzáférés: 2022. január 26.)
  13. 50% krafna verði greiddar (izlandi nyelven). MBL.is, 1996. február 24. (Hozzáférés: 2022. január 26.)
  14. (cím nélkül) . (izlandiul) Dagblaðið Vísir, (2000. április 26.) ISSN 1021-8254 Hozzáférés: 2022. január 26.
  15. C. G. Jefford: R.A.F Squadrons, A comprehensive record of the movement and equipment of all RAF squadrons and their antecedents since 1912. (angolul) Egyesült Királyság: Airlife Publishing Ltd. 2001. ISBN 1-84037-141-2  
  16. Kaldaðarnes (angol nyelven). Royal Navy Research Archive. (Hozzáférés: 2022. január 26.)
  17. Mánaðarmeðaltöl fyrir stöð 957 – Reykir í Ölfusi (izlandi nyelven) (txt). Veðurstofa Íslands. (Hozzáférés: 2022. január 25.)
  18. Tíu ár frá Suðurlandsskjálftanum (izlandi nyelven). RÚV, 2018. szeptember 25. (Hozzáférés: 2022. január 26.)
  19. Lögreglan keyrir um með gjallarhorn í Hveragerði (izlandi nyelven). Visir, 2008. május 29. (Hozzáférés: 2022. január 26.)
  20. Skýrsla almannavarna vegna jarðskjálfta á Suðurlandi 29. maí 2008 (izlandi nyelven) (pdf). Almannavarnir, 2009. szeptember. (Hozzáférés: 2022. január 26.)
  21. a b Hverasvæðið í miðbænum (izlandi nyelven). Hveragerði. [2020. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 26.)
  22. „Allir þekkja Drullusundið“ (izlandi nyelven). MBL.is, 2015. november 8. (Hozzáférés: 2022. január 26.)
  23. a b Þorgils Jónasson: „Borholur í Hveragerði”. Orkustofnun, Tech. Rep. 2008–21, 2008. augusztus
  24. Hitaveita Hveragerðis til sölu (izlandi nyelven). MBL.is, 2001. április 9. (Hozzáférés: 2022. január 26.)
  25. Orkuveita Reykjavíkur kaupir Hitaveitu Hveragerðis (izlandi nyelven). MBL.is, 2004. augusztus 12. (Hozzáférés: 2022. január 26.)
  26. Vinabæir (izland nyelven). Hveragerði. (Hozzáférés: 2022. január 25.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hveragerðisbær című izlandi Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hveragerði című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]