Huszka József
| Huszka József | |
| Született | 1854. november 20. Kiskunfélegyháza |
| Elhunyt | 1934. március 31. (79 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | pedagógus, néprajzkutató |
| Iskolái | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Huszka József (Kiskunfélegyháza, 1854. november 20. – Budapest, 1934. március 31.) tanár, néprajzkutató.
Életútja
A szarvasi gimnáziumban érettségizett, majd egy évet a Műegyetemen tanult. 1873-'76 között ösztöndíjas tanárjelöltként tanult tovább, a budapesti Ipariskolában rajztanári képesítést szerzett. Először Sepsiszentgyörgyön, Désen, Zentán, majd harminc évig a pesti piarista gimnáziumban, ill. a Műegyetem rajzi tanszékén tanított. Több évtizeden át foglalkozott a magyar ornamentikával, gyűjtötte a népi formakincseket. Művészettörténeti kutatómunkája rendkívül jelentős, a Műemlékek Országos Bizottsága számára számos templom-, falkép-, oltárfölmérést készített. Közülük sokról már csak az ő pontos, művészi színvonalú, színes akvarellmásolatai alapján tudunk képet alkotni. Kutatásait hét kötetben foglalta össze, ezek közül legjelentősebb A turáni magyar ornamentika története. 2007-ben Kiskunfélegyháza posztumusz díszpolgárává választották.
Munkái
- Magyar díszítési motívumok a Székelyföldön. Sepsiszentgyörgy, 1883. Három mintával. (Különnyomat a székely nemzeti múzeum Értesítőjéből.)
- Magyar díszítő styl. Budapest, 1885 (45 műlappal)
- Teremtsünk igazán magyar műipart. Sepsiszentgyörgy, 1890
- Székely ház. Budapest, 1895
- A magyar turáni ornamentika története. Budapest, 1930
Kiállítás munkásságáról
A Néprajzi Múzeum 2005-ben, születésének 150 éves évfordulója alkalmából kiállítást rendezett abból a gazdag hagyatékból (közel ezer rajz és 250 fotó), amit e múzeum Huszka Józseftől őriz. Ezek nagy része az 1880-as évektől kezdve készült és örökítette meg elsősorban Erdélynek és Észak-Magyarországnak a legfontosabb műemlékeit, néprajzi tárgyait. De nemcsak a Felvidéken és Erdélyben gyűjtött, hanem bejárta az Alföld számos települését s mindenütt a népművészet alkotásait gyűjtötte, fényképezte vagy lerajzolta. A főbb témái voltak: festett bútorok, hímzések, székelykapuk, kerámiák, a népi életből, az egyházművészet területéről pedig a Szent László-legenda falkép-ciklus a templomokban.
Irodalom
- Félegyházi Közlöny 18 (2009), március 26, 5. o.
- Huszka József (1930): A turáni magyar ornamentika története. Budapest
- Jankovics Marcell (2006): Csillagok között fényességes csillag. A Szent László legenda és a csillagos ég. Méry Ratio Kiadó, Helikon, Budapest
- László Gyula (1974): A népvándorláskor művészete Magyarországon. Corvina, Budapest;
- László Gyula (1993): A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest
- Fejős Zoltán, szerk. (2006): Huszka József, a rajzoló gyűjtő. (kiállítási katalógus) Néprajzi Múzeum, Budapest
- Jánó Mihály (2008) Színek és legendák. Pallas-Akadémia Kiadó- Székely Nemzeti Múzeum. Csíkszereda- Sepsiszentgyörgy.
További információk
- A jubileumi kiállításról a Néprajzi Múzeumban
- Lővei Pál ismertetése a Néprajzi Múzeum Huszka-kiállításáról A Holmi c. folyóirat 2006/8. számában
- Jánó Mihály (2008) Színek és legendák. Pallas-Akadémia Kiadó- Székely Nemzeti Múzeum. Csíkszereda- Sepsiszentgyörgy.
