Hosszúszárnyú denevér
Hosszúszárnyú denevér | ||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Repülés közben
| ||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||
Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 250 000 Ft[1] | ||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
Miniopterus schreibersii (Kuhl, 1817) | ||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||
Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Hosszúszárnyú denevér témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúszárnyú denevér témájú kategóriát. |
A hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersii) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a Miniopteridae családjába tartozó faj.
Tudományos nevét Carl Franz Anton Ritter von Schreibers osztrák természettudósról kapta.
Korábban a hosszúszárnyú denevért és rokonait a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába helyezték.
Jelenleg a legveszélyeztetettebb fajunk.[2]
Előfordulása
Európa déli részein, a Közel-Keleten és Afrika egy részén honos. Magyarországon ma már ritka.
Alfajai
- Miniopterus schreibersii bassanii
- Miniopterus schreibersii blepotis
- Miniopterus schreibersii chinensis
- Miniopterus schreibersii dasythrix
- Miniopterus schreibersii eschscholtzii
- Miniopterus schreibersii fuliginosus
- Miniopterus schreibersii haradai
- Miniopterus schreibersii japoniae
- Miniopterus schreibersii oceanensis
- Miniopterus schreibersii orianae
- Miniopterus schreibersii orsinii
- Miniopterus schreibersii pallidus
- Miniopterus schreibersii parvipes
- Miniopterus schreibersii schreibersii
- Miniopterus schreibersii smitianus
- Miniopterus schreibersii villiersi
Megjelenése
Testhossza 5,2 - 6 centiméter, farokhossza 5 - 6 centiméter, magassága 0,9 - 1,1 centiméter, alkarhossza 4,2 - 4,8 centiméter és testtömege 8 - 16 gramm. Közepes termetű faj. Hátoldala szürkésbarna, hasa világosabb. Füle igen rövid, majdhogynem négyszögletes. Orra tömpe, homloka kidomborodó. A fején lévő szőrzet göndör. Szárnya hosszú és keskeny, a farok teljesen beépül a farkvitorlába. A fülfedő viszonylag keskeny. Szárnyában a 3. ujj utolsó csontja jelentősen megnyúlt, nevét is erről kapta.[3]
Életmódja
Nyáron is barlangokban él; meleg barlangokban és hasadékokban telel át. Téli álma októbertől március végéig tart, mely közben gyakran felébred. Nem sokkal naplemente utántól a reggeli órákig tevékeny. Röpte igen gyors, (50–55 km/h), a fecskéhez hasonló, jelenlétét gyakran surrogó hang jelzi. Magasan a fák koronája fölötti nyílt területeken szerzi táplálékát, melyek araszoló lepkék és egyéb apró éjjeli repülő rovarok. Leghosszabb ismert repülési távolsága 350 km, de valószínűleg sokkal nagyobb távolságokra is elvándorol.[4]
Szaporodása
A kölykezőhelyen nemritkán ikrek jönnek világra. Társas faj.
Az európai denevérek közül, ennél a fajnál létezik egyedül embrionális diapauza.[4]
Jegyzetek
- ↑ A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.
- ↑ Bihari Zoltán: Denevérhatározás és denevérvédelem. Budapest, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kiadó, 1996, 46. oldal. ISBN 963-04-6335-0
- ↑ Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 107. oldal. ISBN 963-9079-58-8
- ↑ a b Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 108. oldal. ISBN 963-9079-58-8
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 2.)
- Josef Reichholf: Emlősök. Ford. Schmidt András. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 548 218 3 ISSN 1219-3178
- Greenfo.hu[halott link]
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
További információk
- Miniopteridae
- Emlősfajok
- A Kárpát-medence emlősei
- Magyarország emlősei
- Azerbajdzsán emlősei
- Afganisztán emlősei
- Albánia emlősei
- Algéria emlősei
- Örményország emlősei
- Bosznia-Hercegovina emlősei
- Bulgária emlősei
- Horvátország emlősei
- Ciprus emlősei
- Franciaország emlősei
- Grúzia emlősei
- Görögország emlősei
- Izrael emlősei
- Olaszország emlősei
- Jordánia emlősei
- Libanon emlősei
- Észak-Macedónia emlősei
- Málta emlősei
- Monaco emlősei
- Montenegró emlősei
- Marokkó emlősei
- Palesztina emlősei
- Portugália emlősei
- Románia emlősei
- Oroszország emlősei
- San Marino emlősei
- Szerbia emlősei
- Szlovákia emlősei
- Szlovénia emlősei
- Spanyolország emlősei
- Svájc emlősei
- Szíria emlősei
- Tunézia emlősei
- Törökország emlősei
- Gibraltár emlősei
- Magyarországon fokozottan védett állatok
- A nyugattrópusi-afrikai erdőség emlősei
- A nyugatközéptrópusi-afrikai erdőzóna emlősei