Hettangi
| Hettangi (201,3 – 199,3 millió évvel ezelőtt) | |||||
| Környezeti jellemzők (átlagos értékek az időegységen belül) | |||||
| Idővonal | |||||
A jura időszak eseményei -205 — – -200 — – -195 — – -190 — – -185 — – -180 — – -175 — – -170 — – -165 — – -160 — – -155 — – -150 — – -145 — – 152,1 ± 0,9 – ~145,0 Ma 157,3 ± 1,0 – 152,1 ± 0,9 Ma 163,5 ± 1,0 – 157,3 ± 1,0 Ma 166,1 ± 1,2 – 163,5 ± 1,0 Ma 168,3 ± 1,3 – 166,1 ± 1,2 Ma 170,3 ± 1,4 – 168,3 ± 1,3 Ma 174,1 ± 1,0 – 170,3 ± 1,4 Ma 182,7 ± 0,7 – 174,1 ± 1,0 Ma 190,8 ± 1,0 – 182,7 ± 0,7 Ma 199,3 ± 0,3 – 190,8 ± 1,0 Ma 201,3 ± 0,2 – 199,3 ± 0,3 Ma A jura eseményeinek hozzávetőleges idővonala. A skálán az évmilliók láthatók. | |||||
A hettangi a kora jura földtörténeti kor négy korszaka közül az első, amely 201,3 ± 0,2 millió évvel ezelőtt (mya kezdődött, a késő triász kor rhaeti korszaka után, és 199,3 ± 0,3 mya zárult a sinemuri korszak kezdetekor.[1]
A korszak nevét Hettange-Grande észak-franciaországi városról kapta. Az elnevezést először Eugène Renevier svájci paleontológus használta 1864-ben.
A sinemuri korszakkal együtt Európában úgy is ismerik, mint kék liász vagy kora liász korszak. (A liász a kora jura kor ma már ritkán használt neve.)
Határai
Kezdetét a Nemzetközi Rétegtani Bizottság meghatározása szerint a Psiloceras planorbis ammonitesz fosszíliáinak közel legalacsonyabb előfordulási gyakorisága jelzi a korszakból származó kőzetekben. Az utána következő sinemuri korszak a Vermiceras és Metophioceras ammoniteszek fosszíliáinak legalacsonyabb előfordulási gyakorisága jelzi.
A hettangi korszakot előzte meg a triász időszak végén az élőlények egyik legnagyobb ismert kihalási hulláma, a triász–jura kihalási esemény, amely becslések szerint elpusztította a tengeri élőlények családjainak mintegy egyötödét és sokat a szárazföldi élőlények közül is.
Jegyzetek
- ↑ International Stratigraphic Chart. International Commission on Stratigraphy, 2020. (Hozzáférés: 2020. július 12.)
