Heringsirály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Heringsirály
Larus fuscus graellsii
Larus fuscus graellsii
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Sirályfélék (Laridae)
Nem: Larus
Faj: L. fuscus
Tudományos név
Larus fuscus
Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Heringsirály témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Heringsirály témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Heringsirály témájú kategóriát.

A heringsirály (Larus fuscus) a madarak (Aves) osztályába a lilealakúak rendjébe, ezen belül a sirályfélék (Laridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az északi féltekén északon a jéghatárig, délen Portugáliáig fészkel.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A heringsirály teste és feje fehér, háta sötétszürke-fekete, lába, szeme és csőre sárga. Az alsó csőrkáván piros folt díszlik, a szárnyvégek pedig feketék. A fiatal egyedek rejtőszínűek, és gyakorlatilag megkülönböztethetetlenek az ezüstsirályoktól. Testük sötétebb, nyakuk és fejük világosabb barna-krémszínű, csőrük és szemük fekete, lábuk pedig hússzínű.

A nagyobb termetű sirályfélék közé tartozik. Testhossza 52-67 centiméter, szárnyfesztávolsága 120-135 centiméter. A hímek némileg nagyobbak a tojóknál, egyébként a nemek egyformák. A nőstény egyedek tömege 545-910 gramm, míg a hímeké a 600 grammtól az egy kilogrammig terjedhet.

Egy kifejlett példány
röpképe
és egy fiatal

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állandó madár, azonban telente gyakran kóborol, hogy jobb tápláléklelőhelyre bukkanjon. Mint a legtöbb sirály, ez a faj is mindenevő: halak, egyéb állatok, rovarok, férgek, kisemlősök, madártojás, fiókák teszik ki étrendjének zömét, de akár szeméttelepeken is kutathat hasznosítható hulladék után. Hangja az ezüstsirály kiáltásaira emlékeztet a leginkább.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Telepesen fészkel, gyakran az ezüstsirályokkal egy kolóniában, ami sziklapárkányokon vagy az alacsony aljnövényzetű talajon alakul ki. A fészek általában egy nagyobb hínárkupac, amelynek körzetét a pár hevesen védelmezi a betolakodóktól. A tojó és a hím által váltásban melengetett évi egy fészekalj 1-4 tojást számlál, amelyek 24-27 nap múlva kelnek ki. A fiókák 30-40 nap után repülnek ki, addig a pár mindkét tagja eteti őket. Bár már kikelésükkor elég fejlettek ahhoz, hogy járni tudjanak, kirepülésükig a fészeknél maradnak (félig fészekhagyók, helybenülők).

Tojása és fiókája

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon rendszeres vendégnek számít, április-május és október-november hónapokban látható vizeinknél. Olykor egy-egy példány áttelel.

Védettsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európai léptékben stabil állományú a faj, SPEC értékelése 4-es. Bár Magyarországon az állomány stabil, a heringsirály védettséget élvez, eszmei értéke 50 000 forint.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]