Heinrich von Heß

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szilas (vitalap | szerkesztései) 2020. április 5., 07:40-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Katonai attasék kategória hozzáadva (a HotCattel))
Heinrich von Heß
Heinrich von Hess (Joseph Kriehuber litográfiája, 1854)
Heinrich von Hess (Joseph Kriehuber litográfiája, 1854)
Született1788. március 17.[1][2]
Bécs[3][2]
Elhunyt1870. április 13. (82 évesen)[1]
Bécs[4]
Állampolgárságaosztrák
Foglalkozása
  • katonatiszt
  • politikus
Tisztségeaz Osztrák Birodalmi Tanács főrendiházának tagja (1861. április 18. – )
Kitüntetései
  • Katonai Mária Terézia-rend parancsnoka[2]
  • Knight Commander of the Order of St. Gregory the Great
  • Supreme Order of Christ
  • Szent Vlagyimir-rend 4. fokozata
  • Order of St. George, 2nd class
  • knight of the Order of Saints Maurice and Lazarus
SírhelyeWiener Zentralfriedhof
A Wikimédia Commons tartalmaz Heinrich von Heß témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Heinrich von Hess (Ludwig Angerer fényképfelvétele, 1860)

Heinrich Hermann Joseph von Heß (Bécs, 1788. március 17. – Bécs, 1870. április 13.) báró, osztrák császári tábornagy, 1860-tól a cs.-k. vezérkar főnöke.

Élete

1805-ben lépett a hadseregbe, részt vett az asperni és wagrami csatákban, és végigküzdötte a francia háborúkat. 1815-től 1817-ig Piemontban működött mint katonai attasé. 1831-ben Radetzky táborkari főnöke lett és különösen a Novara melletti 1849-es diadalnak egyengette útját. Radetzky őszintén úgy nyilatkozott, hogy az öt nap alatt bevégzett győztes hadjárat Heß érdeme volt. 1849-ben táborszernagyi rangot kapott, 1851-54-ben Varsóban, Szentpétervárott és Berlinben járt diplomáciai küldetésben. 1854-ben, amikor a török-orosz háború kitört, Heß vette át az Erdély és Galícia keleti határán összevont hadtest vezényletét, és az oroszokat szép szerivel arra bírta, hogy a dunai fejedelemségekből kivonultak.

Az 1859. évi szárd–francia–osztrák háború idején Heß-t csak május végén, a magentai vereség után hívták meg a csatatérre. Átvette ugyan a teljesen dezorganizált táborkar vezetését, de azt tanácsolta, hogy a hadsereget a várnégyszög közé vonják vissza és ott várják be az ellenséget. De a döntéshozó körök nem hallgattak rá és így bekövetkezett a solferinói kudarc. A csata után Heß a császár parancsából a Verona melletti Villafrancában fegyverszünetet kötött a franciákkal. A háború után a császár tábornaggyá és a táborkar főnökévé, 1860-ban pedig a testőrcsapat parancsnokává tette. 1861-ben a felsőház tagja lett, ahol katonai kérdésekben több tartalmas beszédet mondott. A régi osztrák hadseregnek ő volt (Radetzky után) legnépszerűbb személyisége, az osztrák költők és színműírók egyik kedvence.

Jegyzetek

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 3.)
  2. a b c Heß, Heinrich Freiherr von (BLKÖ)
  3. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
  4. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)

Források