Heinrich von Heß
| Heinrich von Heß | |
 | |
| Heinrich von Hess (Joseph Kriehuber litográfiája, 1854) | |
| Született | 1788. március 17.[1][2] Bécs[3][2] |
| Elhunyt | 1870. április 13. (82 évesen)[1] Bécs[4] |
| Állampolgársága | osztrák |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | az Osztrák Birodalmi Tanács főrendiházának tagja (1861. április 18. – ) |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Wiener Zentralfriedhof |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Heinrich von Heß témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Heinrich Hermann Joseph von Heß (Bécs, 1788. március 17. – Bécs, 1870. április 13.) báró, osztrák császári tábornagy, 1860-tól a cs.-k. vezérkar főnöke.
Élete
1805-ben lépett a hadseregbe, részt vett az asperni és wagrami csatákban, és végigküzdötte a francia háborúkat. 1815-től 1817-ig Piemontban működött mint katonai attasé. 1831-ben Radetzky táborkari főnöke lett és különösen a Novara melletti 1849-es diadalnak egyengette útját. Radetzky őszintén úgy nyilatkozott, hogy az öt nap alatt bevégzett győztes hadjárat Heß érdeme volt. 1849-ben táborszernagyi rangot kapott, 1851-54-ben Varsóban, Szentpétervárott és Berlinben járt diplomáciai küldetésben. 1854-ben, amikor a török-orosz háború kitört, Heß vette át az Erdély és Galícia keleti határán összevont hadtest vezényletét, és az oroszokat szép szerivel arra bírta, hogy a dunai fejedelemségekből kivonultak.
Az 1859. évi szárd–francia–osztrák háború idején Heß-t csak május végén, a magentai vereség után hívták meg a csatatérre. Átvette ugyan a teljesen dezorganizált táborkar vezetését, de azt tanácsolta, hogy a hadsereget a várnégyszög közé vonják vissza és ott várják be az ellenséget. De a döntéshozó körök nem hallgattak rá és így bekövetkezett a solferinói kudarc. A csata után Heß a császár parancsából a Verona melletti Villafrancában fegyverszünetet kötött a franciákkal. A háború után a császár tábornaggyá és a táborkar főnökévé, 1860-ban pedig a testőrcsapat parancsnokává tette. 1861-ben a felsőház tagja lett, ahol katonai kérdésekben több tartalmas beszédet mondott. A régi osztrák hadseregnek ő volt (Radetzky után) legnépszerűbb személyisége, az osztrák költők és színműírók egyik kedvence.
Jegyzetek
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 3.)
- ↑ a b c Heß, Heinrich Freiherr von (BLKÖ)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
Források
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
